A mai Bibliát kockául írják

A geekkultúra képes újszerű utakat mutatni a vallás és a filozófia által a közelmúltban felfedezett örök igazságokhoz.

Izgalmas feladatra vállalkozik, aki megpróbálja definiálni a geek fogalmát. Amikor a szerkesztőségben kísérletet tettünk erre, kis idő után találóbbnál találóbb gondolatok érkeztek válaszként. Először a kocka hangzott el szinonimaként, vagyis azok az emberek, akiket kockának nevezünk. Szakbarbár, csőlátású – érkeztek az újabb válaszok, de ekkor éreztük, hogy kissé eltávolodtunk a kérdéstől. Majd egy érdekes gondolat következett: a geekekről ma mindenki azt hiszi, hogy valójában életképtelen őrültek, közben nagyon is életrevalók, ők törik fel a NASA biztonsági rendszerét.

De nem csak a műszaki érdeklődésű emberek lehetnek geekek. Egy másik felfogás szerint a geekek szenvedélyesen rajonganak mindenféléért, de főleg olyan témákért, amelyek a matematika és a mítoszok tengelyén elhelyezhetők. A matekos témákért rajongók közül kerülnek ki így a tudós geekek, a számítástechnikai geekek, a sakkgeekek, a mítoszokért lelkesedők közül pedig a színház-, az irodalom- vagy például az ókorigörög-geekek. A képzeletbeli tengely középpontján talán épp a sci-fi helyezkedne el. És bár sokan csak aspergeresnek (az autizmus gyengébb válfaja) tartják a geekeket, tapasztalatból tudhatjuk, hogy egy vérbeli geek elméje nem szorítható efféle korlátok közé.

A fogalom definiálásával már mások is megpróbálkoztak. A Slashfilm.com például az intelligencia és a megszállottság halmazának metszetében helyezte el a geekeket, az úgynevezett nerdek pedig az intelligencia, a megszállottság és a szociális alkalmatlanság elegyei. Látszólag nem túl ígéretes ez a szintézis. De csakis látszólag!

A geekek ugyanis óriási szolgálatot tesznek a világnak. Nézzük például a vallás világát, amely azzal foglalkozik, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, él-e valaki az általunk nem látható létsíkon, miért nem jövünk ki itt a Földön jobban egymással, vagy hogyan tudnánk erre megoldást találni. A vallások szentként tisztelt könyveiben különféle történetekbe ágyazva találunk választ ezekre a kérdésekre. Olvashatjuk a Bibliában, hogy kezdetben Isten adott Ádámnak és Évának néhány szabályt, amelyet ők nem tartottak be, majd később Mózes tért vissza a tízparancsolattal a Sínai-hegyről. A geekirodalomban is találkozhatunk hasonló történetekkel.

És akkor egy pillantás a híres scifiíró, Isaac Asimov munkásságára: miután lefektette a robotika három törvényét, az eredmény döbbenetesen hasonló lett a vallások által megfogalmazott morális szabályokhoz. Hiszen ha ez utóbbiakat összefoglaljuk, nagyjából ezt kapjuk: fontos, hogy vigyázz magadra, de ennél is fontosabb, hogy boldoggá tégy másokat, a legfontosabb pedig, hogy tiszteld az élet szentségét.

Ebből is látszik, hogy a geekkultúra igenis képes újszerű, alternatív utakat mutatni a vallás és a filozófia által az utóbbi néhány évtizedben felfedezett örök igazságokhoz. Ezeket a mondatokat gyűjtötte most össze Stephen H. Segal a Geekbölcsességek című könyvében, amelyben szerzőtársaival közel kétszáz ismert filmes, televíziós, irodalmi, valamint a játékokból, a tudomány világából és az internetről származó idézetből adnak tanácsokat.

A geekgyöngyszemeket sokszor könnyen felfedezhetjük. Tim Burton maga is a geekek táborát gyarapította, gyermekkorában imádott a sötét szobájában egyedül rajzolni, de még ennél is jobban rajongott a filmekért. Ollókezű Edward című filmjéből ismert a mondat: „Nem fejeztek be” (I am not finished). A film számos jellemző példával mutatja be, hogyan viszonyul a külvilág egy olyan emberhez, aki a megszokottól eltér, még Edward nevelőanyja is inkább csak különlegességként tekint rá, semmint hogy érző lényként kezelje. Amikor a főhős rátalál a szerelmére, kénytelen elhagyni, hogy elkerülje a tömeg bosszúját, amely nem érti meg őt.

Így mikor Edward azt mondja, hogy „nem fejeztek be”, arra utal, hogy a teremtője nem látta el minden szükségessel. Mintha csak közvetlenül a bizonytalan fiatalokhoz szólna, akik arra vágynak, hogy elfogadják őket. Ebből pedig kiviláglik: sokszor a kockák éppen a saját, befejezetlen ifjúkoruknak köszönhetően a legmegfelelőbbek arra, hogy segítsék és támogassák a következő nemzedék kívülállóit.

A szerzők által összegyűjtött mondások így kétségtelenül a 21. századi élet elevenébe vágnak, ezek közül sokat ma már úgy idézünk, mintha a Bibliában olvastuk volna. Így pedig nemcsak geekekhez szól a könyv, hanem mindannyiunkhoz.

(Stephen H. Segal: Geekbölcsességek – A nerd kultúra szent tanításai. Kossuth Kiadó, Budapest, 2016. 3200 forint)