Emlékiratokkal zárul a Nemzeti könyvtár sorozat, ezzel pedig pont kerül Kerényi Imre sokéves projektjére – derült ki az MTI híréből. A miniszterelnöki megbízott az állami hírügynökségnek arról beszélt: tíz memoár jelent meg most egyszerre, amik közt akad napló, levélfolyam és „igazi szépirodalmi alkotás” is.
Az MTI híre szerint a sorozat atyjainak még az is fontos volt, hogy ne csupán férfiak kerüljenek be, hanem – Bencsik Gábor szerkesztő, Magyar Krónika-főszerkesztő szavai szerint – „asszonyírók” is. A választás Jókai Anna, Tormay Cécile és Szabó Magda mellett Bethlen Katára esett. Bencsik szerint ő „nem az a személyiség, akit megszeretnek, hanem akit nem lehet elfelejteni”. Megjelent továbbá a sorozatban Gróf Széchenyi István, Kuncz Aladár és Szegedy-Maszák Marianne memoárja is.
Augusztusban írtuk meg: csaknem húszmillió forinttal többe került az adófizetőknek az őszi sorozat, mint a korábbi tavaszi. Előbbi 182,56, utóbbi 162,4 millió forintból jött ki.
A sorozatba olyanok kerültek be, mint Németh Lászlótól az Égető Eszter, Gárdonyi Gézától Az én falum vagy Babits Mihálytól a Jónás könyve. A szépirodalmi alapművek mellett a Nemzeti könyvtárba került kétes értékű alkotás is: Venesz József könyve, A magyaros konyha nem épp a hazai gasztronómia csúcsminőségét testesíti meg. A mű a „népi demokratikus tervgazdálkodás konyhai regulája”, ahogy a Heti Válasz szerzője korábban írta. A Kalligram tulajdonosa, Mészáros Sándor emellett lapunknak adott tavalyi interjújában megfogalmazta, ami többek kritikája is volt a Nemzeti könyvtár kapcsán: nagy összegek jutnak rá, miközben megkerüli a piacot. „Nincs értelme, hogy közintézményeket teletömjünk olyan könyvekkel, amik már megvannak” – jelentette ki. Lapunk alkalmi szerzője, Szécsi Noémi pedig arról beszélt: neki is felajánlották, hogy szerepelhet a sorozatban, és cserébe szélesebb körben ismert író lesz.
Azért lesz egy ráadás könyv is: Kerényi elmondta, szeptemberben jön a szerényen csak Kánonnak elkeresztelt kötet, a sorozat 101. darabja. Ez bemutatja majd azokat az írókat, akik eddig bekerültek, valamint akik szerzői jogi viták miatt nem jutottak be, „de ettől még a nemzeti kánon tagjai”. Kerényiék ezek szerint úgy gondolják, hogy akik nem kerültek be és még csak tervben sem voltak, azok nem tartoznak oda. A jogi problémák miatt kimaradtak között említette Molnár Ferencet, Teller Edét, Csurka Istvánt és Kertész Imrét is. Utóbbi hagyatékára egyébként szintén egy NER-potentát, Schmidt Mária tette rá a kezét, méghozzá milliárdos állami segédlettel.
