Emléktáblát avattak Kertész Imre születésének 88. évfordulója alkalmából egykori lakóháza falán, a II. kerületi Török utca 3. szám alatt, ahol az író évtizedekig lakott, csütörtökön, Budapesten.
Az ünnepségre ugyanakkor nem hívták meg Kertész Imre kiadóját, a Magvetőt, ahogy a Szépírók Társaságát és Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát sem. Az emléktáblájára először fideszes politikusok helyeztek koszorút: Balog Zoltán és Schmidt Mária, majd Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere és Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, korábbi államtitkár. Utána következett Hafner Zoltán, az író szerkesztője, a Kertész-intézet irodalomtörténésze, utolsóként pedig Ács Margit a Magyar Írószövetség nevében – írta a 444.hu.
A születésnap kapcsán a Magvető is megemlékezett volna Nobel-díjas írójáról. Annak a józsefvárosi háznak a falán szerettek volna emléktáblát elhelyezni, ahol Kertész nevelkedett, ám az önkormányzat a ház romos állapotára hivatkozva, hónapokig tartó procedúra után elutasította a kérelmüket.
Az MTI beszámolója szerint az ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: Kertész Imre műveit magyarul, magyarként írta, témái és tapasztalatai eltéphetetlenül kötötték őt Magyarországhoz. Életműve nem kisajátítható, sem kulturális, sem irodalomelméleti, politikai, etnikai, vallási, politikai, nemzeti vagy ideológiai alapon. Ő maga akarta így – fűzte hozzá a miniszter, aki szerint Kertész Imre mindent megtett a kisajátítás ellen, még élete végén is, amikor meglátta az Európát érintő migrációban azt a fenyegetést, amely „nemcsak életformánkat, hanem végső soron az európai szabadságot is veszélyezteti”.
A nonkomformitás alapvető jellemzője volt életének, ezért áll nagy kihívás előtt az életmű ápolását, megőrzését és műveinek népszerűsítését célul kitűző Kertész Imre Intézet – mondta Balog Zoltán. Kiemelte: az írót nem vonzotta a csordaszellem, közösség helyett elsősorban barátokra vágyott.
Az író számos kiadatlan művével ismerkedhetünk meg hamarosan. Ha csupán az 1960 és 2009 között írt naplóit nézzük, már ez kitesz körülbelül tíz kötetet. Művei között hangoskönyv, interjúkötet, monográfia és műfordítások is szerepelnek, melyek a közeljövőben megjelennek – említette Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet vezetője. Kiemelte, hogy céljaik között szerepel az író szellemi hagyatékának további gondozása, a róla szóló magán- vagy közgyűjteményekben található anyagok, dokumentumok feldolgozása.
Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy a Kertész Imre Intézet céljaira a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány megvásárolta a Benczúr utca 46. szám alatti villaépületet 600 millió forintért a Fővárosi Önkormányzattól. Idén szándékoznak kiírni a felújítandó épület rendbehozataláról szóló közbeszerzést. A renoválást követően ide kerül majd az intézet könyvtára, az archívum, illetve a tervek között szerepel konferenciaterem és kulturális programok befogadására alkalmas tér is.
Az író hagyatékának felhasználója és gondozója a közalapítvány lett, miután tavaly Kertész Magdával, az író azóta elhunyt özvegyével megállapodást kötöttek erről. A Kertész Imre Intézet idén januárban indult. Több ezer oldalas anyag feldolgozását kezdték meg, illetve 43 órányi hangfelvétel, 30 órányi televíziós- és filmfelvétel, valamint 1400 fénykép digitalizálását is. Birtokukban van még több, az életmű szempontjából is jelentős személyes, családi dokumentum, és Kertész Imre 1948–49-ben írt újságcikkei is. A Kertész Imre Intézet internetes oldalát is hamarosan elérhetjük, ahol számos, korábban kiadatlan fényképpel, és az író saját kommentárjaival kísért részletes életrajzzal, bibliográfiával ismerkedhetünk meg. Hafner Zoltán hozzátette azt is: november 30-án a Magyar Művészeti Akadémiával (MMA) közösen konferenciát szerveznek a 2016-ban elhunyt író életművéről.
Tavaly decemberben a kormány egymilliárd forinttal támogatta az intézet létrehozását.
