Emléktáblát avattak Kertész Imre születésének 88. évfordulója alkalmából egykori lakóháza falán, a II. kerületi Török utca 3. szám alatt, ahol az író évtizedekig lakott, csütörtökön, Budapesten.
Az ünnepségre ugyanakkor nem hívták meg Kertész Imre kiadóját, a Magvetőt, ahogy a Szépírók Társaságát és Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát sem. Az emléktáblájára először fideszes politikusok helyeztek koszorút: Balog Zoltán és Schmidt Mária, majd Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere és Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, korábbi államtitkár. Utána következett Hafner Zoltán, az író szerkesztője, a Kertész-intézet irodalomtörténésze, utolsóként pedig Ács Margit a Magyar Írószövetség nevében – írta a 444.hu.
A születésnap kapcsán a Magvető is megemlékezett volna Nobel-díjas írójáról. Annak a józsefvárosi háznak a falán szerettek volna emléktáblát elhelyezni, ahol Kertész nevelkedett, ám az önkormányzat a ház romos állapotára hivatkozva, hónapokig tartó procedúra után elutasította a kérelmüket.
Az MTI beszámolója szerint az ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: Kertész Imre műveit magyarul, magyarként írta, témái és tapasztalatai eltéphetetlenül kötötték őt Magyarországhoz. Életműve nem kisajátítható, sem kulturális, sem irodalomelméleti, politikai, etnikai, vallási, politikai, nemzeti vagy ideológiai alapon. Ő maga akarta így – fűzte hozzá a miniszter, aki szerint Kertész Imre mindent megtett a kisajátítás ellen, még élete végén is, amikor meglátta az Európát érintő migrációban azt a fenyegetést, amely „nemcsak életformánkat, hanem végső soron az európai szabadságot is veszélyezteti”.
A nonkomformitás alapvető jellemzője volt életének, ezért áll nagy kihívás előtt az életmű ápolását, megőrzését és műveinek népszerűsítését célul kitűző Kertész Imre Intézet – mondta Balog Zoltán. Kiemelte: az írót nem vonzotta a csordaszellem, közösség helyett elsősorban barátokra vágyott.
Az író számos kiadatlan művével ismerkedhetünk meg hamarosan. Ha csupán az 1960 és 2009 között írt naplóit nézzük, már ez kitesz körülbelül tíz kötetet. Művei között hangoskönyv, interjúkötet, monográfia és műfordítások is szerepelnek, melyek a közeljövőben megjelennek – említette Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet vezetője. Kiemelte, hogy céljaik között szerepel az író szellemi hagyatékának további gondozása, a róla szóló magán- vagy közgyűjteményekben található anyagok, dokumentumok feldolgozása.
