Az amaránt (latinul Amaranthus, magyarul pedig az egyszerű disznóparéj) jelentős fehérje- és zsírtartalma révén kiemelkedik a gabonák, álgabonák sorából. Az esszenciális aminosavak közül a kéntartalmú aminosav- és a lizintartalom haladja meg a többi gabonaféle értékeit. Ásványi anyagai közül kálium-, kalcium-, foszfor-, magnézium-, cink- és vastartalma érdemel külön említést. Vitaminok közül a B2- és B6-vitamin-szükségletünk fedezéséhez járul hozzá leginkább.
Az amarántmag olajtartalma 8-10 százalék, dominál benne a telítetlen linol- és linolénsav, a sztearinsav-tartalma pedig közel 20 százaléknyi. Az amarántmagban a többi gabonához viszonyítva nagy menyiségű szkvalén található (egy többszörösen telítetlen szénhidrogén, amely a sejtmembrán természetes alkotóanyagai közé tartozik).
Kedvezőtlen tulajdonsága, hogy antinutritív anyagokat, így fitinsavat, tanninokat, szaponinokat, tripszininhibitort és oxalátot is tartalmaz. A hőkezelés azonban nagymértékben csökkenti ezek mennyiségét és növeli a fehérje emészthetőségét.
Élelmirost-tartalma révén a székrekedés megelőzésében, kezelésében is hatásos. A többi álgabonához hasonlóan nem tartalmaz gliadint, így a lisztérzékenyek étrendjébe is betervezhető többféle formában.
