Ellentmondásos hatású húspótló a szója

Az élelmiszeriparban a szóját például édességek, hústöltelékek és pástétomok készítésére használják.

2015. 01. 02. 8:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szójamag energiatartalma 100 g-ban 451 kcal (1888 kJ), szénhidráttartalma 32,7 g (ebből 8,1 g élelmi rost) és zsírtartalma 21,6 g. Zsírsavösszetételét tekintve 4,8 g egyszeresen telítetlen és 12,2 g többszörösen telítetlen zsírsav forrása. Fehérjetartalma 39,6 g az amerikai NutritionData adatbázis szerint. Aminosav-összetétele alapján biológiailag csaknem teljes értékű fehérjének tekinthető, csak kéntartalmú aminosavakat nem tartalmaz, s a feldolgozás során a lizintartalma csökken.

Kiemelkedően gazdag K- (37,0 µg), B2- (0,8 mg/100 g) és B1-vitaminban (0,4 mg/100 g), de foláttartalma (205 mg/100 g) is számottevő. Az ásványi anyagok közül a mangánt (2,2 mg), a magnéziumot (228 mg), a foszfort (649 mg), a cinket (4,8 mg) és a rezet (1,1 mg), valamint a vasat (3,9 mg) és a szelént (19,3 µg) kell elsősorban megemlítenünk, de kalciumtartalma sem elhanyagolható (140 mg).

A szójabab genisztein és daidzein izoflavonokat is tartalmaz, amelyek fitoösztrogének. Ezek táplálkozás-élettani hatása következtében a szója megítélése meglehetősen ellentmondásos. Számos kutatásból kiderült, hogy a szójából készült ételek csökkenthetik bizonyos nemi hormonok befolyása alatt álló daganatos betegségek (pl. prosztata- és emlőrák) gyakoriságát. Más kutatások eredményei szerint a szója serkentheti a hormonérzékeny daganatos sejtek növekedését, s befolyásolhatja a kezelésre használt gyógyszerek hatékonyságát.

A szója a pajzsmirigy hormontermelő működését gátló hatású goitrogéneket, valamint fitinsavat tartalmaz, amely a mikotoxinok megkötésén kívül gátolja alapvető ásványi anyagok felszívódását is. Szívvédő hatását koleszterinkötő képességének és ómega-zsírsavtartalmának tulajdonítják, de ezeket is több vizsgálatban cáfolják.

A Távol-Keleten elsősorban szójabab (natúr, pörkölt) és -csíra formájában fogyasztják a szóját. Nálunk inkább a szójatejet, a tofut (szójasajtot, szójatúrót), a szójaszószt, a szójaolajat, a szójalisztet és a szójagranulátumot kedvelik. A szójacsírát salátaként, de zöldségköretként is elkészíthetjük. A tofu (szójasajt) szójatejből készült lágy, sajtszerű alapanyag (a tempeh vagy temph a szójasajt érlelt változata).

Jó húspótló, de erősebb fűszerezést igényel, mint a húsok általában. A miszó (fermentált szójakrém), amely alapvető japán ízesítő alapanyag, szószokban, pácokban, salátaöntetekben, mártogatnivalókban és főételekben is használható. A nattó ennek érlelt szójakrémváltozata. A szójaszósz (szója alapú ételízesítő) remekül illik levesekhez, sültekhez, rizsételekhez és salátaöntetekhez. A szójaliszt helyettesítheti a tojást a süteményekben. A szójatej kiválóan alkalmas a tehéntej helyettesítésére, mert tejérzékenyek is fogyaszthatják.

A szójatermékek között szójakoncentrátumot, szójafehérje-izolátumot, texturált szójafehérje-termékeket, szójalecitint (E 322) és hidegen préselt szójaolajat is találunk. A szójaolaj a félig száradó olajok csoportjába tartozik. Telített zsírsavakból 17, egyszeresen telítetlen zsírsavakból 23, míg többszörös telítetlen zsírsavakból 60 százalékot tartalmaz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.