A Közép-európai Kezdeményezés

2001. november 23-án Triesztben tartják tizenkettedik találkozójukat a Közép-európai Kezdeményezés elnevezésű regionális együttműködési tömörülés tagállamainak kormányfői. Az eseményhez kapcsolódva november 21-24. között a szervezet negyedik gazdasági csúcstalálkozójára is sor kerül.

A Közép-európai Kezdeményezés (KEK) a térség országai közötti kapcsolatok legnagyobb (tizenhét országot és csaknem 200 millió lakost magában foglaló), nem intézményesített együttműködési kerete. Az együttműködés folyamatosságát az adott évben elnöki funkciót ellátó ország, 2001-ben Olaszország biztosítja. A kormányfők évente egy alkalommal tanácskoznak, külügyminiszteri találkozókat félévenként tartanak.

A Duna-Adria földrajzi vonal mentén fekvő országok közösségének megteremtését az 1978-ban életre hívott Alpok-Adria együttműködés ihlette. Olasz kezdeményezésre Ausztria, Jugoszlávia, Olaszország és Magyarország külügyminiszterei 1989. november 11-12-én állapodtak meg Budapesten: a jószomszédi kapcsolatok erősítésével, a nemzeti kisebbségek híd szerepére támaszkodva, a kulturális és történelmi hagyományokat szem előtt tartva fejlesztik az együttműködést. A közösséghez 1990. május 28-án csatlakozott Csehszlovákia, az első csúcstalálkozót 1990. július 31-augusztus 1-jén tartották Velencében. Itt és ekkor honosodott meg a görög-latin eredetű pentagonalis (ötszögletű) olasz megfelelője, a Pentagonale név használata.

A tagság feltételévé tették, hogy a csatlakozó országban szabadon választott parlament gyakorolja a törvényhozó hatalmat, biztosítsák az emberi jogokat, és ismerjék el a nemzeti kisebbségek jogait. A tömörülés földrajzilag zárt, de rugalmasan viszonyul a más országokkal folytatandó együttműködéshez.

1991. július 26-27-én, a Dubrovnikban tartott második csúcsértekezleten lett Lengyelország hatodik, teljes jogú tag, a Pentagonale elnevezés pedig Hexagonaléra változott. A tömörülés jelenlegi nevét – Közép-európai Kezdeményezés – 1992-ben vette fel, abban az évben, amikor a Milosevics-rezsim háborús politikája miatt Jugoszlávia tagságát felfüggesztették, míg az ország felbomlását követően a volt jugoszláv tagköztársaságok közül Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia is csatlakozott a KeK-hez. 1993-ban Csehszlovákia szétválásával és Macedónia csatlakozásával a KeK létszáma újból bővült. 1996-ban hat újabb ország (Albánia, Bulgária, Fehéroroszország, Moldova, Románia, Ukrajna) lett a tömörülés tagja, míg 2000-ben, a legutóbbi, budapesti csúcstalálkozón a politikai változásoknak köszönhetően Jugoszlávia ismét csatlakozott, így a kezdeményezés tagjainak száma jelenleg 17.

A KeK fő céljának a regionális együttműködés erősítését, az európai integráció elősegítését, valamint az EU-n kívüli tagállamok uniós csatlakozási folyamatának támogatását tekinti. Ennek megfelelően támogatja a térség átalakuló országait a piacgazdaságra való áttérésben, valamint a regionális infrastruktúra fejlesztését, amit több országra kiterjedő gazdasági projektekkel segít elő.

A KeK projektjeinek megvalósításához a tagállamokon kívül sok esetben az Európai Unió, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által finanszírozott programok is hozzájárulnak. Ez nem véletlen, hiszen a KeK-nek tagja két EU-tagállam, több az EU-val társult kelet-európai ország, sőt megfigyelő státusban Bajorország német tartomány is. Az EBRD és a KeK együttműködésének mértékét az jellemzi legjobban, hogy a regionális tömörülés külön irodát (Projekt Titkárság) működtet a pénzügyi szervezet székhelyén, Londonban.

A KeK keretében 16, különböző területet felölelő munkacsoport tevékenykedik, amelyek a gyakorlati feladatok végrehajtásáért felelősek. A közös projektek közé tartozik például a Pozsony, Bécs és Budapest közötti autóutak modernizálása, valamint a Veronát Münchenen át Prágával összekötő vasúti kapcsolat kiépítése.

2000. november 25-én Budapesten tartották a legutóbbi Kormányfők Konferenciáját, a KeK-csúcsot, amelyen elsősorban a gazdasági együttműködés kérdéseit vitatták meg és ismét felvették a tagok közé Jugoszláviát. A találkozó előtt egy nappal gazdasági fórumot tartottak, ahol a tagállamok miniszterei nyilatkozatot fogadtak el a kis-és középvállalatok által a régióban betöltött kiemelkedő szerepéről.

A most Triesztben összeülő 12. Kek-csúcson – mexikói útja miatt – nem Orbán Viktor kormányfő vezeti a magyar küldöttséget. A politikai csúcsot kísérő 4. gazdasági KeK-csúcs alkalmából a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) Magyarországot bemutató információs standján 400-450 projektjavaslatot kínál, és turisztikai és ipari projektek ismertetésére is sor kerül. A szakminiszterek számára rendezendő kerekasztal-beszélgetésen szó lesz egyebek mellett a gazdasági kooperáció, a kereskedelem- és szolgáltatásfejlesztések, beruházási lehetőségek, valamint a KEK-országok közötti határon túli együttműködési lehetőségek kérdéseiről is. Az előadások és szemináriumok során az ingatlanpiac, a kis- és középvállalkozások, befektetési lehetőségek, bankszektor, az infrastruktúrafejlesztések és információtechnológia kérdéseivel is foglalkoznak a résztvevők.