Párizs megkeveri az EU-bővítés kártyáit

Kimondatlanul is mindenki számára nyilvánvaló, hogy Lengyelország csatlakozásának problémája áll Hubert Védrine francia külügyminiszter minapi megjegyzésének hátterében, amely az Európai Unió bővítéséről folyó brüsszeli vitákat alaposan felkavarva 10 jelölt ország 2004-től várható felvételével szemben 12 kandidátus egyidejű befogadásának lehetőségét vetette fel - írja a Le Figaro.

A francia konzervatív lap szerint Franciaország a csatlakozási tárgyalásokon mesze hátramaradt Románia és Bulgária bevételét szorgalmazva tulajdonképpen a tízes körbe sorolt Lengyelország felkészületlensége kapcsán akarja táncba vinni az Európai Bizottságot, amelynek túlzott engedékenységet tulajdonít. A brüsszeli központ hivatalos országértékeléseiben továbbra is a szentnek meghirdetett „differenciálási” elvet alkalmazza, sok brüsszeli diplomata azonban elismeri, hogy ez a szigorúság csak látszat. Brüsszeli megítélés szerint valójában egyetlen jelölt ország sem rendelkezik a 80 ezer oldalra rúgó közösségi joganyag érvényesítéséhez szükséges közigazgatási és jogi kapacitással.

Figyelemre méltó a francia lap szerint Gerhard Schröder német kancellár csütörtöki reagálása, amely „jogosnak” ítélte Védrine kérdésfelvetését, és időszerűnek mondta megvizsgálni, hogy a francia hipotézisre „hogyan lehetne bölcs politikai megoldást találni”.

A párizsi ötlet kapcsán Varsó sietett hivatalosan leszögezni, hogy a francia külügyminiszter nem kívánja lassítani a csatlakozást, magánbeszélgetésen azonban nemcsak a lengyelek fogalmazzák meg kétségeiket – állapítja meg a Le Figaro.

Stéphane Kovacs, a lap kelet-európai szakértője a jelölt országok élcsapatába tartozók kiábrándult megnyilatkozásait idézi a Bulgária és Románia 2004-es felvételével operáló francia kísérleti léggömb felbocsátása kapcsán. Pavel Telicka cseh integrációs államtitkár „tragikus tévedésnek” nevezi Védrine megközelítését, hangozatva, hogy „egyetlen olyan országnak sem szabadna az unióhoz való csatalakozás előnyében részesülni, amely nem készült fel a belépésre”.

Orbán Viktor miniszterelnöktől azt az állásfoglalást emeli ki, amely szerint Magyarország „nem tudja elfogadni, hogy azért kell várakoznia, mert egy másik ország lassúbb a felkészülésben”. Szombati Béla integrációs államtitkár-helyettes szerint Magyarországnak érdeke – mivel Romániában jelentős magyar kisebbség él -, hogy a kelet-európai térségből a lehető legtöbb ország nyerjen felvételt az unióba. Egyúttal hangsúlyozza, hogy kevésbé fontos a felvételt nyerő országok létszáma, a bekerülés ténye számít.

Egy magyar diplomata viszont magánbeszélgetésben nem titkolja aggodalmát afölött, milyen reakciókat kelthet a magyar közvéleményben, ha kiderül, hogy a csatlakozási esélyek tekintetében ugyanott tart, ahol román szomszédja, amely csak 2007-2008-ban számít a felvételre.

A bővítést övező kétségek már most éreztetik hatásukat: egy friss cseh felmérésben a megkérdezettek 43,7 százaléka nyilatkozott támogatóan az uniós csatlakozás mellett, noha egy éve még 59 százalékos volt a rokonszenvezők aránya – állapítja meg a lap munkatársa.