A cseh elnök kiáll Benes szobra mellett

Vaclav Klaus demonstratív módon egy olyan hotelben szállt meg a dél-csehországi Krumauban megrendezett zenei fesztivál alatt, amelynek tulajdonosa mellszobrot állítatott Benesnek, és azt mondta, hogy Benes volt a legnagyobb politikusuk, a szudétanémetek pedig a nácik legszörnyűbb mészároslegényei.

A Die Presse című konzervatív osztrák lap Klaus támogatja Benes mellszobrát című írásában számol be a cseh elnök legújabb huszárvágásáról. A dél-csehországi Krumauban megrendezett zenei fesztivál megnyitására érkezett Vaclav Klaus összekötötte a kellemeset a hasznossal, s hogy a cseh érdekeket védelmezze, demonstratív módon az ötcsillagos „Ruze” szállodában éjszakázott. Ezzel kívánta kifejezni, hogy támogatja a szálloda tulajdonosát, Jan Horalt, aki a közelmúltban a hotel bejáratánál egy Benes mellszobrot állíttatott.

Horal szerint „Benes volt a mi legnagyobb politikusunk és a szudétanémetek pedig a nácik legszörnyűbb mészároslegényei”, ami természetesen felháborította a szudétanémeteket, akiket Benes kollektív büntetése nyomán megfosztották szülőföldjüktől és vagyonuktól.

Felháborodottan reagáltak osztrák politikusok is, például Josef Pühringer durva történelemhamisításnak nevezte Horal kijelentését. Hasonló hangnemben nyilatkoztak linzi politikusok, hiszen a város szoros kapcsolatokat ápol Krumauval. Felmerült a szálloda, sőt miután krumai politikusok tüntetően Horal mellé álltak, az egész, főként a német és osztrák turistákból élő város bojkottja is.

Krumau polgármestere Frantisek Mikes – aki egyébként Klaus párttársa – úgy vélte, aki fél Benestől, annak nem kell a városba jönnie. Tomas Kubin alpolgármester egyenesen ellentámadásba lendült, amikor rámutatott, hogy a linzi Nibelungen-hidat a második világháborúban a mauthauseni koncentrációs tábor foglyai által kibányászott gránitból építették. Kubin bírálta, hogy a hídon egyetlen emléktábla sem utal a foglyokra, s azt ajánlotta Pühringernek, e kérdéssel foglalkozzon inkább.