A legmagasabb készültségbe helyezték a libanoni hadsereget – tudósít a BBC. A brit közmédium tudósítása szerint rendkívüli állapotok uralkodnak a közel-keleti országban azóta, hogy hétfőn merénylet következtében életét vesztette Rafik Hariri volt miniszterelnök.
Libanonban háromnapos gyászra kerül sor. Az iskolák, a bankok és az üzletek bezártak, Bejrút utcái kiürültek. Katonák ellenőrzik a főbb kereszteződéseket. A televíziós és rádióállomások gyászzenét és Korán-idézeteket sugároznak, miközben az ország Hariri szerdai temetésére készül.
A rendőrség újabb adatokat közölt a hétfői pokolgépes merényletről, eszerint nőtt az áldozatok száma: a fővárosban elkövetett merénylet 14 halottat és 120 sebesültet követelt. Szakértők vizsgálják a merénylet színhelyét. Az első jelentések szerint a merényletet autóba rejtett pokolgéppel követték el. A rendőrség becslései szerint mintegy 330 kilónyi (660 font) TNT robbanóanyagot használtak fel a merényletben, melynek során nemcsak a parlamenti vitára siető volt kormányfő, de hét testőre is darabokra szakadt és szénné égett a különlegesen megerősített, páncélozott autókban. Bassel Fleihan volt pénzügyminiszter, aki szintén Hariri parlamenti csoportjához tartozik, súlyosan megsérült a merényletben, a libanoni politikust most Franciaországban ápolják.
Meg nem erősített hírek szerint egy ismeretlen, magát Győzelem és Dzsihád Nagy-Szíriában nevezett csoport áll a merénylet mögött.
Egyelőre nem világos, hogy a merénylet miatt elnapolják-e az áprilisra és májusra tervezett parlamenti választásokat Libanonban – írja a BBC.
A merénylet esetleges indítékait ismertetve az AP is kiemeli: Hariri az utóbbi időszakban egyre határozottabban kiállt Libanon függetlenedése, a szíriai csapatok távozása mellett. Épp ezért Izrael és a nemzetközi sajtó jórészt Szíriát vádolja a merénylettel. Hariri, aki 2004-ben, mandátumának letöltése után távozott a kormányfői posztról, politizálásában a szíriai befolyás ellen küzdő ellenzék felé közeledett.
Mivel Libanonban 15 ezer katonát állomásoztat Szíria, melynek befolyása ellen éppen a közelgő választásokon kívánt fellépni az ellenzék (Haririnak számtalan szövetségese volt keresztény politikai körökben is), a parlamenti oppozíció most a Szíria-barát kormányt és Szíriát vádolja a merénylet elkövetésével. Ugyanakkor Szíria szerint Izrael áll a pokolgépes támadás mögött.
A hivatalos szíriai kormánylapok elítélték a Hariri elleni merényletet, s aláhúzták: Izrael ezzel az akcióval is az „anarchia és békétlenség magvát próbálja elvetni” Libanonban. A Tesren című kormánylap szerint azóta, hogy Izrael 2000-ben véget vetett Dél-Libanon megszállásának, Tel-Aviv nem nézi jó szemmel a határai mellett formálódó arab egységet.
Az 1944-ben született politikussal egy olyan államférfi távozott, akinek személye konszenzust jelentett a szemben álló politikai csoportok között Libanonban – méltatja Haririt a BBC. Jacques Chirac francia elnök, aki barátjaként emlegette a politikust, a függetlenség és demokrácia elkötelezett híveként emlékezett meg a merényletben elhunyt államférfiról.
Hariri 1944-ben, egy szegény sorsú szunnita muszlim családban született Szidónban, Libanon kikötővárosában. Tanári képzésben részesült, ám jövőjét Szaúd-Arábiában alapozta meg, ahol sikeres építési vállalkozást alapított.
Hazájában a 90-es években érkezett el számára a politikai sikerek időszaka: 1992–1998 és 2000–2004 között volt az ország miniszterelnöke.
