Mint mondta, Magyarország számára a nemzeti ünnep miatt szerencsétlen volt a mostani EU-csúcstalálkozó időzítése, de szerinte az ország polgárai is megértették, hogy fontos döntés ma leginkább Brüsszelben születhet, és az ország felelős vezetőinek ott kell lenniük, ahol az ilyen döntéseket befolyásolni lehet.
Hozzátette: hazánk még nincs abban a helyzetben, hogy meghatározza az európai politika menetrendjét és naptárát. Ezért kénytelen volt alkalmazkodni az időponthoz, és együtt kell élnie azzal az „egyébként nem helyes és remélhetően többet meg nem ismétlődő” helyzettel, hogy a miniszterelnök a nemzeti ünnepen nem tartózkodik Magyarországon.
Saját erőből kell csökkenteni az adósságot
Miközben mindenki európai adósságválságról beszél, a magyar nemzeti érdek az, hogy az ország saját erőből csökkenteni tudja az adósságot – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette, képesnek kell lenni olyan nemzeti gazdaságpolitikát folytatni, amelynek alapján a költségvetés az államadósság automatikus csökkenését eredményező helyzetbe kerül, nem pedig a növekedését hozóba.
Ehhez a költségvetési hiányt a bruttó hazai össztermék 2,8 százaléka alatt kell tartani „a mostani közgazdasági közbölcsesség szerint” – emlékeztetett. Kiemelte: az államadósságot nem számító, elsődleges költségvetés többletet mutat.
Ha szigorú költségvetési politikát tud folytatni, Magyarország nem fog visszakerülni azon országok csoportjába, amelyek csak külső pénzügyi segítséggel tudnak talpon maradni – vélte Orbán Viktor. Hangsúlyozta ezzel együtt azt is: minél több a válságkezelési programra szoruló országok száma, annál nehezebb Magyarország helyzete is.
Orbán Viktor elmondta: Brüsszelben külön napirendi pontot szántak a növekedés lehetőségeinek vizsgálatával is. Ezzel kapcsolatban szerinte a fő tanulság az: nem számíthatunk arra, hogy az EU vagy az eurózóna országai gyors növekedésre lennének képesek a következő egy-két évben. Hozzátette: ha az EU képes lenne a döntések eddiginél gyorsabb meghozatalára, akkor ez az időszak gyorsabban elmúlna.
Magyarországnak a miniszterelnök szerint saját gazdasági növekedésének megvédése érdekében önálló növekedéspárti lépéseket kell tennie. Ez szükséges ahhoz is, hogy teljesülni tudjon a következő évre a költségvetésben meghatározott 1,5 százalékos cél, amelyet „nem szabad feladni”. Megismételte Orbán Viktor azt is: Magyarország számára nem volna jó, ha az uniós tagállamok erőteljesebben harmonizálnák adórendszerüket.
Egy kérdésre válaszolva a kormányfő kitért arra: a vállalkozások számára hazánkban a legnagyobb megterhelést nem az adóterhek jelentik, hanem az adminisztrációs terhek. Ezek csökkentése érdekében a kormány két csomagot is összeállított – emelte ki –, és az utóbbiak végrehajtásának felgyorsítása feltétele a növekedési cél elérésének is.
Az adminisztrációs teher leépítése ugyanakkor azt is jelenti, hogy több száz vagy ezer ember munkájára nem az állami hatósági tevékenységben, hanem a piacon lesz szükség – hangoztatta Orbán Viktor.
Most döntések nem születtek
Orbán Viktor megerősítette, hogy a csúcstalálkozót „szemben a látszattal, nem befejezték, hanem félbehagyták”, mert szerdán este újra találkozik a 27 EU-tagország miniszterelnöke. Most döntések nem születtek – fűzte hozzá.
Európa-párti és az európai egység felé mutató hangulatban és szándékban értek véget a tárgyalások az EU-tagországok állam- és kormányfői között. Mindenki szeretné, ha a mostani nehézségeket a 27-ek együtt maradásával lehetne megoldani – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: mindenkiben megvan a szándék, hogy a jelenlegi válság kezeléséhez szükséges döntések megszülessenek.
A konklúzió szerinte világosság teszi a nyilvánosság és a piacok számára is: a kormányfők eléggé elszántak abban, hogy a jövő héten dűlőre jussanak a legfontosabb kérdésekben. Ezek között említette a görög válság kezelésének jövőbeni útját, azt, hogy sikerül-e megakadályozni, hogy a válság átterjedjen más országokra, továbbá azt, hogy a tagországok rendbe tudják-e tenni azokat a bankokat, amelyek bajban vannak. A miniszterelnök szerint ez utóbbi volt az igazi téma a 27-es körű találkozón, miután világossá vált, hogy az európai bankok egy része 2008 után ismét komoly bajba került. Jelezte azt is, hogy ez nagy csalódás számára. Orbán Viktor elmondta: ahhoz, hogy az említett baj pontos mértéke kiderüljön, egy újabb válságtűrő próbát kell tartani.
Sikeres és felelősségteljes bankok kellenek
A tárgyalt intézkedések között a miniszterelnök megemlítette: kilencszázalékos tőketartalékszintre fel kell emelni a bankok tartalékképzését. Át kell értékelni továbbá mostani reális áron a bankokban lévő értékpapírok értékét, és a kettőt összevetve meg kell nézni, hogy a bankok rendelkeznek-e a biztonságos működésükhöz szükséges tőkeerővel.
Úgy vélte, az EU-nak sikeres és felelősségteljes bankokra lenne szüksége, amelyek képesek finanszírozni a gazdaságot, és képesek helytállni saját kockázataikért.
A kormányfő meglátása szerint körvonalazódik egy olyan megegyezés, hogy minden banknak elsősorban saját magának kell vállalnia a kockázatát, bár a közös kockázatvállalás sem kerülhető el. Amennyiben egy pénzintézetnek saját erejéből ez nem megy, az adott anyaországnak kell a bank segítségére sietni, és csak ezt követheti az uniós források igénybevétele. Egyetlen uniós állam sem szeretné saját polgárainak adóforintjait más országok bankjainak megsegítésére fordítani – fogalmazott Orbán Viktor.
Több tanulság is levonható
Hangoztatta: az európai pénzintézeti rendszerre nézve több tanulság is levonható a vitából. Ezek egyike szerinte, hogy vissza kell térni ahhoz a világhoz, amikor a befektetési bankokat és a takarékbankokat világosan külön választották. Úgy vélte, ha ezt nem teszik meg, a második bankválságot egy harmadik is követni fogja.
Másik tanulság, hogy bizonyos spekulációs formákat bizonyosan be kell tiltani, „Az lehetetlen, hogy büntetlenül lehessen nemzetgazdaságok csődbe jutására spekulálni a pénzpiacon” – szögezte le. Emlékeztetett Orbán Viktor arra is: Magyarországnak egyetlen európai jelentőségű pénzintézete van, és az a legutolsó válságpróbát messze a legsikeresebb bankok csoportjában zárta. Jó esély van így arra, hogy továbbra sem szorul állami segítségre, még akkor sem, ha az Európában ismert nehézségeken túl minden magyarországi pénzintézetnek a magyar devizahitelesek problémájával is meg kell küzdenie.
Nem csak magyar probléma
Tekintettel arra, hogy Magyarországon a bankszektor többsége külföldi kézben van, nagyon fontos kérdés az, hogy amikor a bajba jutott bankok feltőkésítéséről lesz szó, sikerül-e a segítségnyújtás olyan feltételében megállapodni, amely előírja, hogy a pénzből az anyaországuk területén kívül működő leánybankok hitelnyújtási képességeit is javítani tudják – fejtette ki a miniszterelnök. Csak Magyarországon az elmúlt másfél-két évben 1500-1700 milliárd forintnyi hitelkapacitás-csökkentés zajlott le – emlékeztetett, hozzátéve: ez nem csak magyar probléma. Van olyan ország, amelyen a piac 95 százaléka leánybankokból áll.
Orbán Viktor szerint várhatóan még jó ideig nem változik az sem, hogy a forint árfolyammozgását elsősorban az euró gyengesége határozza meg. Ebből szintén azt a következtetést vonta le, hogy folytatni kell azt a politikát, amellyel a devizahiteleseket kiszabadítják az adósságcsapdából.
A miniszterelnök elmondta azt is: a csúcsértekezleten megerősödött az a személyes benyomása, hogy az unióban további intézményes változtatásokra is szükség van. Az EU jelenlegi intézményrendszerét ugyanis olyan pillanatban alkották meg, amikor a meghatározó hangulat az optimizmus volt, a meghatározó világgazdasági tendencia pedig a konjunktúra. Lassan három éve azonban Európa már nem ilyen időszakban él, hanem a pesszimizmus és a dekonjunktúra korszakában. Az ilyen időkben szükséges döntéseket viszont a mostani intézményrendszer csak nagy nehézségek árán, lassan tudja meghozni. Tárgyalások folytak ezért Brüsszelben az uniós alapszerződés módosításának lehetőségéről és módjáról, az intézményrendszer újragondolásáról is – erősítette meg Orbán Viktor.
A Hír TV Orbán Viktorral készített interjúját megtekintheti este 8-kor a Kontraszt című műsorban.
