A diplomáciai lépésre azután került sor, hogy felkelők Szudán déli részében megtámadták kínai útépítő munkások táborát, s 29 kínai állampolgárt ismeretlen helyre hurcoltak. Korábban szudáni forrásból híre ment annak, hogy 14 embert kiszabadították, de ezt a kartúmi kínai nagykövetség cáfolta. Hszie országa nevében figyelmeztette a szudáni felet, hogy „tartsa észben”: a barátság és az együttműködés folytatásához több csatornán is nagyobb erőfeszítésre van szükség, s Peking elvárja, hogy szavatolják a kínai állampolgárok lehető legnagyobb biztonságát, biztosítsák a körülményeket a most elraboltak gyors kiszabadításához.
Kína munkacsoportot küldött a helyszínre, a kiszabadítás elősegítésére. Korábbi jelentésekben egy szudáni kormánytisztviselő a Szudáni Népi Felszabadító Mozgalmat (SPLM) és a dél-szudáni kormányt tette felelőssé a történtekért. A Dél-Kordofan területén útépítésen dolgozó kínaiak elrablásával összefüggésben a China Daily című napilapban megszólaltatott kutató nem tartotta kizártnak, hogy a felkelők a kormánnyal folytatott alkudozásukban kívánják felhasználni foglyaikat.
Szudán és az új állam, Dél-Szudán viszonyát rendezetlen viták terhelik, elsősorban a délről érkező olaj szállítása körül. Miután a közelmúltban az északiak olajat foglaltak le a szállításért cserébe, Dél-Szudán a termelés felfüggesztésével fenyegetett.
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
