Orbán: Ezek a vádak nem méltók Európához + Videó

Orbán Viktor az Európai Parlament plenáris ülésének végén, majd azt követően nemzetközi sajtótájékoztatón válaszolt az ott elhangzott vádakra.

A vitáról percről percre készült közvetítésünket itt olvashatja!

A Hír TV a 23 órás hírek után összefoglalót ad az EP-vitáról és az azt követő nemzetközi sajtótájékoztatóról.

Hazám nevében szeretném megköszönni a Magyarországgal kapcsolatos kitartó figyelmet és a baráti felszólalásokat – emelte ki viszontválaszában a több órás Európai Parlamenti vita végén Orbán Viktor. – Swoboda elnök urat biztosítom, hogy az elmúlt 20 évből 15-öt ellenzékben töltöttem, így biztos vagyok benne, hogy ha van Európában ember, aki a politikai verseny barátja, az én vagyok.

A miniszterelnök úgy vélte, Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök egyetlen tényt hagyott ki az általa citált nyilatkozatból: az azt megfogalmazók a magyar liberális párt vezetői voltak. „Ez a párt az elmúlt években úgy elvesztette az emberek bizalmát, hogy be sem jutott a parlamentbe” – utalt az SZDSZ kiesésére.

Bekiabálásoktól sem mentes beszédében a kormányfő kiemelte: eltekint a számos ténybeli tévedés kijavításától. Csak annyit kér a magyar alkotmányt bírálóktól, olvassák el azt. „Sok újdonságot találnak majd benne, mely akár megfontolandó lehet sok európai ország számára is.”

„A most lezajló vitának volt európai aspektusa, ideológiai része is. A mi eszméink keresztények, a nemzeti érzést, a családot a jövő alapjának tekintik. Ez az álláspont, attól, hogy kisebbségben vagyunk vele, még európai.” Orbán Viktor Robert Schumanntól, az Európai Szén- és Acélközösségek egyik atyjától is idézett: az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.

„Ami a konkrétumokat illeti, engedjék meg, hogy elkerüljem azt a vitát, amit a konkrét kérdésekben kell lefolytatni a bizottsággal. Nekünk nincs vitánk a bíróság függetlenségéről” – mondta Orbán, aki szerint a bírók nyugdíjkorhatárának kérdése nem igazságszolgáltatási kérdés, hanem nyugdíjrendszerbeli – ez utóbbi pedig szerinte már fenntarthatatlan volt. Egyszerűen csak egységesítettük a nyugdíjkorhatárt, valakinek ettől emelkedett, valakinek ettől csökkent a korhatára – tette hozzá.

A jegybanki függetlenség kérdésében támadt kifogások majd’ mindegyike nyitott fülekre talált a magyar kormánynál, egyvalamiben azonban éles konfliktus van: hogy a jegybank vezetése tegyen-e esküt az alkotmányra, „ezt vitassuk meg a jövőben” – szorgalmazta Orbán Viktor.

Ami a régi és az új alkotmányt illeti: a régi szerinte nem volt képes megvédeni a magyarok vagyonát, az egyén szabadságát, a kisebbségi jogokat, az új viszont ezeket megfelelően orvosolja.

„Európát kultúrája teszi Európává. Ha az érvek higgadtak, konkrétak, józanak, mindig megtalálhatjuk az ellentétek feloldásának módját. Meggyőződésem, hogy nem méltók Európához azok a vádak, amiket nem a józan ész, hanem a pártpolitikai düh és indulat vezet” – kritizálta támadóit.

„Minket értékek vezettek vezettek Európába” – fogalmazott Orbán, aki szerint Magyarország a szabadságharcosok földje volt, ma is az, és az is marad. „Akinek kétségei vannak, jöjjenek el hozzánk, ismerjenek meg bennünket” – kérte a képviselőktől.

„Fontos nap az alkotmány számára”

„Ma egy nagyszerű, fontos nap volt az alkotmány számára – fogalmazott a plenáris EP-ülést követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor. – Az alaptörvényt az a veszély fenyegette, hogy az érdektelenség mocsarába süllyed, ez szerencsére nem így történt, erre rendkívül büszkék vagyunk.” Kifejtette: Szájer József és Schöpflin György is megalkotója volt az alaptörvénynek. Utóbbi fogalmazta meg egyszer számára, hogy ha valaki választást akar nyerni, akkor vitát kell nyerni. „Ezért is jöttem el ma is Strasbourgba.”

„Különböző magyar törvényekkel kapcsolatban az elmúlt időszakban felmerültek kifogások, ma viszont előrébb tartunk, mint korábban, hiszen az alkotmánnyal szemben senki nem emelt kifogást, indított eljárást, csak annak ideiglenes rendelkezéseiről folyik vita” – mondta el a kormányfő.

Az egy másik tárgyalás lesz

Magyarországon nincsenek doktriner politikusok a kormányoldalon. Akkor vagyok határozott, ha az ország érdeke ezt kívánja, és ugyanebben az esetben vagyok hajlandó kompromisszumot kötni – mondta kérdésre válaszolva Orbán. Elmondta, hogy ezért ma nem az IMF-fel folytatandó tárgyalások előhangjaként volt kompromisszumkész, ez nem a pénzügyi tárgyalás, az egy másik, súlyos tárgyalás lesz. Kifejtette azt is, hogy kritika az EB részéről nem az alaptörvény szövegét érintette, hanem az annak életbelépését segítő átmeneti rendelkezésben lévő utalást a jegybanktörvényre vonatkozólag.

Közölte, politikusként egyenesen sértve érezné magát, ha nem érné politikai természetű támadás, nem tartja ugyan szimpatikusnak, de ez a politikai küzdelem legitim része. Orbán kifejtette, hogy nem lepődött meg a pénzügyi offenzíván sem, hiszen minden eladósodott állam ellen indult ilyen. Szerinte azért van ez, mert gyengék vagyunk és nagy az államadósságunk. Orbán szólt arról is, hogy Magyarországnak nem hitel kell, vagy a „németek pénze”, a valutaalappal ezzel szemben egy biztonsági hitelmegállapodásra – egy védőhálóra – van szüksége hazánknak. A miniszterelnök szerint erre azért van szükség, mert várhatóan az európai kötvénypiacról majd várhatóan több államnak is sokat kell majd felvennie. Magyarország inkább vállalja azt, hogy a piacon adjon el magasabb kamattal, mint hogy kölcsönkérjen – szögezte le Orbán.

---- Cohn-Bendit nem szereti ----

Nem voltak könnyű helyzetben

A Hír Televízió kérdésére válaszolva arról is beszélt, az EP-vitában milyen tévedések voltak a leginkább jellemzők. „Az EP-képviselők nem voltak könnyű helyzetben, ez az oka annak, hogy megértőbben, puhábban vettem részt a vitában. Egy másik kultúrából érkezve állást foglalni nagyon nehéz dolog, de a bírálók nagy része nem olvasta el az alkotmányt. Nem is az alapján támadták, hogy olvastak belőle valamit, és az nem tetszett. Összekeverték az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bírósággal is” – mondta Orbán, aki szerint nem is lehet hagyományos politikai módszerekkel megvitatni egy alkotmányt.

A Barrosónak küldött levél tartalmi elemeiről szóló kérdésre azt válaszolta, nincs közte és az Európai Bizottság között sok véleménykülönbség, de most meg olyasmit is kifogásolnak, ami 20 éve úgy volt, ahogy maradt, például hogy kormánytag is részt vehet a jegybanki monetáris tanács ülésén. A leginkább vitás pontnak – mint azt a vitában is mondta – azt tartja, tegyenek-e esküt az alkotmányra a jegybank hivatalba lépő tisztviselői, ezt szimbolikus nemzeti politikai kérdésnek tartja, de ha ehhez a bizottság ragaszkodik, át fogja gondolni a kormány.

Cohn-Bendit nem szereti

A Magyar Nemzet azon felvetésére, hogy a Jobbik akár el is érheti, hogy népszavazás legyen az EU-ból való kilépésről, Orbán elmondta: „Mindig fölemeltem a szavam azért, hogy az euroszkeptikusokat vegyék emberszámba.” A kormányfő szerint az unióba való belépéskor több érv szólt amellett, mint ellene, az ellene szóló érvekbe pedig most bele is ütköztünk. „De még mindig több érv van az európai perspektíva mellett” – hangsúlyozta. Daniel Cohn-Bendit nacionalizmus vádjára úgy reagált: „A szóban forgó úr nem szeret engem, nem támogat engem, de ettől még az én nézeteim túl fogják élni az ő álláspontját.” Mivel Cohn-Bendit vádjára egy francia újságíró emlékeztette, Orbán válaszában kitért rá, hogy az ő egyik európai példaképe Charles De Gaulle. – A nemzeti nagyságot tisztelő nemzetekre van szükségünk, Franciaország fontos mérce ezért Európa számára – válaszolta újságírói kérdésre Orbán Viktor.

„A magyar költségvetés számai 3 százalék alatti hiányt mutatnak, a folyó fizetési mérlegünk aktív, így nincs szükségünk kölcsönre – reagált a Corriere della Sera újságírójának kérdésére a miniszterelnök. – Ugyan most magasabb kamatot fizetünk, mintha az IMF-től kérnénk pénzt, de ezt is vállaljuk annak érdekében, hogy ha bedugul az európai kötvénypiac, ne álljon elő pénzügyi probléma Magyarországon. Biztonsági védőhálóra van szükségünk, nem a büszkeség miatt, hanem azért, hogy a válságból jó pozícióval kerüljünk ki.”

Ugyanazok a politikusok ugyanazokkal a problémákkal

A baloldali támadásokat érintő kérdésre a kormányfő úgy reagált, nem szereti az összeesküvés-elméteket, de ez nem jelenti azt, hogy azok nem léteznek. „Butává tesz minket, ha két-három sémával magyarázzuk azokat a dolgokat, melyek körülöttünk történnek. Ettől még bizonyos dolgok rendszeresen ismétlődnek. Az értékválasztás miatti különbségek miatt szinte magamra vonom egyesek kritikáját azzal, hogy tartom magam az általunk vallott értékekhez. Mi Magyarországon csak annyit szeretnénk: legyen jogunk hozzá, hogy kereszténynek vallhassuk magunkat. Ezeknek a vitáknak persze élniük kell, ezért harcoltunk korábban. A probléma azonban az, hogy ugyanazok a politikusok ugyanazokat a problémákat feszegetik. Szó szerint ugyanazokat mondták 1998-ban és most is.

Az Európai Néppárt védelmező szavait firtató kérdésre a miniszterelnök azt mondta: a párt mindig számíthat a magyarok szolidaritására. „Meg kell azonban fontolni, hogy nem következik-e be hólabdaeffektus, ha egy uniós tagország alkotmányát ilyen komolyan górcső alá vesszük. Ha van komoly bizonyíték, akkor meg kell ezt tenni, de enélkül ez az eljárás gyengíti az Európai Uniót. Ez egy veszélyes ösvény, háromszor is gondoljuk meg, rá akarunk-e lépni.” Végezetül feltette a kérdést: a jelenlegi gazdasági helyzetben tényleg az a legnagyobb gondunk, hogy a nemzeti bank elnöke leteszi-e az esküt a magyar alkotmányra?