Az összesen négy és fél órásra tervezett rendezvényt a szervezők négy részre bontották. Az első blokk „főszereplője” az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézményének számító Európai Bizottság, valamint a magyar kormány.
Először Neelie Kroes, a bizottság digitális kérdésekkel, médiaügyekkel foglalkozó alelnöke szólal fel. Utána következik Françoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója, majd Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kap szót.
Az Európai Parlament januárban tartott plenáris vitát a „magyarországi közelmúltbeli politikai fejleményekről” Orbán Viktor kormányfő részvételével. A teljes cikket itt olvashatják>>
A második „felvonásban” az EU partnerintézményei szólalnak meg. A sort Humbert de Biolley, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) brüsszeli EU-összekötő irodájának igazgatóhelyettese nyitja. Utána szól hozzá Morten Kjaerum, az Alapvető Jogok Európai Ügynökségének igazgatója, majd pedig Dunja Mijatović, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője.
A harmadik és a negyedik blokkban megszólalók részben olyanok, akik egyes vitatott témákban érintett szervezeteket képviselnek, részben pedig szakértők, illetve a civil szféra képviselői. Itt fejti ki véleményét Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke, Fleck Zoltán jogszociológus, valamint Arató András, a Klubrádió elnöke.
A negyedik részben Kopiás Attila aktivista, demonstrációszervező, Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) képviselője, Fricz Tamás politológus, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője, Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung volt szerkesztője beszél, majd ismét szót kap Navracsics Tibor.
Az első három blokk végén fél óra, a negyedik végén háromnegyed óra áll rendelkezésre kérdések feltevésére és megválaszolására.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a LIBE szakbizottság alelnöke az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: az ilyen jellegű rendezvények fölöslegesek, szinte senkinek nem használnak, csak az euroszkeptikusokat – az uniós intézmények hasznosságában kétkedőket – erősítik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közmeghallgatás nem teszi lehetővé a vita tárgyának elmélyült, alapos tanulmányozását. Hangsúlyozta: az unió részéről az Európai Bizottságnak, „a szerződések őrének” a tiszte gondoskodni arról, hogy egy tagállam jogszabályai összhangban legyenek az európai normákkal.
A közmeghallgatást kezdeményező liberális frakció korábban már szorgalmazta olyan EU-eljárás megindítását Magyarországgal szemben, amely annak kimondására irányul, hogy az országban veszélybe kerültek az uniós alapértékek. Egyelőre azonban nem született döntés arról, hogy az erről szóló állásfoglalás-tervezetet mikor bocsátják szavazásra az EP plenáris ülésén.
Csütörtökön 15 órától a Hír televízió élőben közvetíti az uniós vitát Brüsszelből.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!