Merkel olyan, mint a GPS?

Úgy tűnik, az euróövezet napjainkra öntörvényűvé vált, melyet már a vezető politikusok – maga Angela Merkel sem – látnak át – írja a Die Pressében Thilo Sarrazin, az SPD politikusa.

2012. 05. 22. 12:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A megkérdezett britek 51 százaléka Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépésére szavazna egy esetleges referendumon – derül ki a YouGov brit közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből.

Egy esetleg bekövetkező görög gazdasági összeomlás várható európai következményeit taglalta a pénteki európai sajtó. A részleteket itt olvashatja.

Az euróövezet gazdasági kilátásairól többet is megtudhat az MNO múlt heti gazdasági összefoglalójából.

A valutauniót illető kérdésekben túl sok az érzelem és kevés a szellemi világosság – írja Thilo Sarrazin egykori Bundesbank-elnökségi tag, SPD-politikus kommentárjában.

Mint fogalmaz, 2012 tavaszán nehéz ellenállni a nyomasztó érzésnek, hogy az európai valutaunió nevű projekt öntörvényűvé vált, amit már a vezető politikusok és tanácsadóik sem képesek átlátni. Már nem ők irányítanak. Legfeljebb reagálnak, és Angela Merkel – akinek a hangja hasonlít a GPS baráti női hangjára – ugyanezt a funkciót tölti be. Az autómnál tudom, hogy a baráti hangnak nincs befolyása az autó irányára, csak a helyzetet jelenti – von párhuzamot Sarrazin. Attól tart, hogy a valutaunió történéseinek alakulása hasonló lehet. Felidézi azt is, mikor Angela Merkel egy interjúban azt a megjegyzést tette, hogy euróügyekben nem lát messzebb az orra hegyénél, azaz az aktuális helyzet alapján dönt.

Thilo Sarrazin kérdések sorát veti fel a jövő alakulásával kapcsolatban: milyen előnyökkel jár az egyesült Európa egy egyre nagyobb lakosságú világban? Talán léteznek hátrányai is az egyesülésnek? Az európai valuta az unió hibás téziseire épül, vagy önmagában egy jó konstrukció, amit csak rosszul működtettek? Milyen hibák vezettek a 2007–2009-es nagy pénzügyi válsághoz, és mit lehet abból tanulni? Miből táplálkozik az optimizmus, miszerint mézesmadzaggal és korbáccsal európai szinten kézben tudják tartani az olasz és görög pénzügyeket? Általánosságban túl sok hitelt vesznek fel a nemzetállamok, s ebben a helyzetben tényleg segíthet egy adósságfék? Ebben a helyzetben stabilizálná az európai pénzügyi uniót egy közös gazdasági és pénzügyi kormányzás, és mit jelentene ez a gyakorlatban? Mit tanulhatunk a hagyományos és stabil szövetségi államok, az Egyesült Államok és Svájc példájából?

Amikor 1996-ben az euróról írott könyvét megjelentette, Sarrazin szkeptikusan kezdett hozzá munkájához. Ugyanakkor meghatották azok a pénzügyi erőfeszítések, amit az olaszok, franciák és mások is elkezdtek, s abban bízott, hogy a mások adóssága iránti felelősség kizárása elég fegyelmezőerőt jelent majd, mert a „bűnösöket” a magasabb kamat majd megbünteti. Ez a liberális euróálom sajnos szertefoszlott.

(Die Presse)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.