A görögországi történések mozgatták az európai piacokat a héten. A választások után ismét előtérbe került, hogy Görögország elhagyhatja az euróövezetet, s visszatér a drachmához, a lakosság ugyanis a május 6-ai voksoláson egyértelműen elutasította a megszorításokat. Ugyanakkor az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól kapott mentőcsomag feltétele, hogy az athéni vezetés kitartson a költségcsökkentő politika mellett. Nos, ezek egymás mellett sehogy sem férnek meg, emiatt a jelentős a bizonytalanság a piacokon, ami az eurót is padlóra küldte a dollárral szemben. Ráadásul kedden meghiúsultak az újabb kormányalakítási tárgyalások Athénban. Néhány héten belül új választásokat rendeznek, várhatóan június 17-én.
Megúszta a recessziót az euróövezet
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közölte gyorsbecslését a bruttó hazai termék (GDP) első negyedéves adatairól. Ezek szerint – főként a német gazdaság meglepően jó teljesítményének köszönhetően – az euróövezet elkerülte a recessziót, a belföldi össztermék stagnált az első negyedévben a megelőző három hónaphoz képest. 2011 utolsó három hónapjában 0,3 százalékkal csökkent a valutaunió GDP-je – a stagnálással most elkerülte a technikai recessziót.
Az előző negyedévhez képest az EU 27 tagállamának belföldi összterméke is stagnált, a múlt év első negyedével összevetve az euróövezeti GDP szezonálisan kiigazítva nem változott, a teljes unióé pedig 0,1 százalékkal nőtt.
A legnagyobb visszaesést a tavalyi év hasonló időszakához mérten Görögország szenvedte el 6,2 százalékos csökkenésével, a legnagyobb növekedést – 5,5 százalékost – Lettország érte el. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok alapján Magyarország 1,5 százalékos visszaesésénél nagyobbat – Görögországon kívül – csak Portugáliában mértek, 2,2 százalékot. A régióban euróval nem rendelkező uniós országok közül Csehország 1 százalékos visszaesést, Románia 0,8 százalékos, Bulgária 0,5 pedig százalékos növekedést ért el.
Hitelminősítés: a Moody’s nem kímélte a bankszektort
A Fitch Ratings nem látja garantáltnak a görög eurótagság fenntarthatóságát, így csütörtökön leminősítette az ország adósbesorolásait. De nemcsak Görögország kapott a héten a hitelminősítőktől: a Moody’s Investors Service hétfőn huszonhat olasz bankot, a csütörtöki tőzsdezárások után pedig tizenhat spanyol bankot minősített le – köztük az eurózóna legnagyobb bankját, a Banco Santandert is.
A Moody's a gyengélkedő spanyol gazdaságra, egyre romló pénzügyi helyzetére hivatkozott, valamint arra, hogy a kormány kevésbé képes támogatni a bajba jutott hitelezőket. Mindezek ellenére a spanyol miniszterelnök szerint a spanyol bankoknak nincs szükségük európai segítségre. Ezt Mariano Rajoy a Camp David-i G8-csúcstalálkozón jelentette ki, miután az új francia államfő azt javasolta, hogy az uniós alapokból tőkésítsék fel a bankokat.
Találkozott Merkel és Hollande
Az új francia elnököt fogadta a héten Angela Merkel német kancellár. François Hollande látogatását már nagyon várták, hiszen választási kampányában szembement a korábbi német–francia tandemet jellemző megszorítási politikával. A fiskális paktum is veszélybe került.
Hollande megválasztását követő nyilatkozatain ugyanakkor már érződött, hogy közeledne a német állásponthoz. A találkozót követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: továbbra is úgy véli, hogy a – döntően német hatásra megalkotott és államháztartási fegyelmet előíró – fiskális paktumot növekedésösztönző elemekkel kell kiegészíteni. Ennek a formája azonban még kérdéses.
Görögországot ha kell, ismét megmentik
A déli állam euróövezeti tagsága mellett mindketten kiállnak. Ahhoz, hogy Görögország az euróövezetben maradhasson, úgy fest, Franciaország és Németország minden támogatást hajlandó megadni, akár „pótlólagos gazdaságösztönző” lépésekkel is. Egy dolgot ugyanakkor nagyon határozottan leszögeztek: Athénnak be kell tartania a nemzetközi pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó megállapodást.
Tőzsdén a Facebook
Nem lehet elmenni szó nélkül a közösségi média egyik legmeghatározóbb szereplőjének tőzsdei bevezetése mellett sem. Alapítása után nyolc évvel az internet történetének legnagyobb tőzsdei kibocsátásával dicsekedhet a Facebook.
A részvényeket a megcélzott sáv felső határán, 38 dolláros áron vezették be a Nasdaqra – a társaság induló piaci értéke 104 milliárd dollárra rúg. A Facebook így első tőzsdei napját követően többet ér, mint a BMW, a Deutsche Bank és az Adidas együttvéve. Ugyanakkor az eufória elmaradt, s a cég részvénye kibocsátási ára környékére gyengült vissza – magával rántva több közösségi oldal papírjait, valamint az egész NASDAQ-ot. A technológiai túlsúllyal bíró New York-i tőzsde 1,24 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést.
