Így a sorkötelezettség visszaállításáról szóló törvényjavaslat első olvasatát is el kellett halasztani, írja az Origo.
A patthelyzet közvetlenül azután alakult ki, hogy a tárgyaló felek már majdnem véglegesítették a kompromisszumos javaslatot. A tervezet négy lépcsőben növelte volna a Bundeswehr létszámát: 260 ezer aktív katona és 200 ezer tartalékos szolgált volna a jövőben. Ez a német haderő jelentős megerősítését célozta volna, válaszul az egyre romló európai biztonsági helyzetre és a NATO-n belüli elvárásokra.
Sorkötelezettség: az SPD nem támogatja a sorsolásos modellt
A tervezet szerint a 18 éves fiatal férfiak egy kérdőívet kaptak volna katonai szolgálati hajlandóságukról, majd egy sorsolás döntött volna arról, kiket hívnak be alkalmassági beszélgetésre. Ha nem akadt volna elég önkéntes, a kisorsoltak egy része kötelező, legalább hat hónapos szolgálatra is behívható lett volna.
Ez a „sorsolásos modell” váltotta ki az SPD frakciójának heves tiltakozását. Több baloldali képviselő szerint a rendszer „rejtett kényszersorozásnak” minősül, ami alkotmányos aggályokat vet fel.
A CDU viszont a volt alkotmánybíró, Udo Di Fabio szakvéleményére hivatkozik, amely szerint a javaslat megfelel az alaptörvénynek. Hasonló modellt alkalmaz Dánia is.
Ennek ellenére a szociáldemokraták attól tartanak, hogy a négylépcsős terv egyfajta „hátsó ajtóként” szolgálhat a 2011-ben felfüggesztett általános sorkötelezettség újbóli bevezetéséhez.
A CDU rögzített küszöbértékeket kívánt beépíteni, amelyek elérésekor automatikusan életbe lépnének a kötelező elemek, ám ezt az SPD kategorikusan elutasította. Bár a kompromisszum kizárta volna az önkéntesség és a kötelező szolgálat közötti automatizmust, a két párt közötti bizalmatlanság mostanra nyílt konfliktussá érett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!