Belebukhat a német kormány a sorkötelezettség visszaállításába

Mélyül a politikai válság Németországban, miután a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták közötti megállapodás a sorkötelezettség újbóli bevezetéséről váratlanul összeomlott. A koalícióban megszűnt az egység: a szociáldemokrata párt (SPD) frakciójában erős ellenállás alakult ki a sorkötelezettségről szóló kompromisszumos javaslattal szemben, ezért a keddi sajtótájékoztatót az utolsó pillanatban lemondták.

Egy német katona német-ukrán jelvénnyel egy önjáró tarack előtt Fotó: Harald Tittel Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

A sorkötelezettségről a Bundestag közlése szerint a frakciók közötti éles nézetkülönbségek miatt még a heti napirend elfogadása kapcsán sem sikerült megegyezni. 

Boris Pistorius (SPD) német szövetségi védelmi miniszter sajtónyilatkozatot ad (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP Kay Nietfeld)

Így a sorkötelezettség visszaállításáról szóló törvényjavaslat első olvasatát is el kellett halasztani, írja az Origo.

A patthelyzet közvetlenül azután alakult ki, hogy a tárgyaló felek már majdnem véglegesítették a kompromisszumos javaslatot. A tervezet négy lépcsőben növelte volna a Bundeswehr létszámát: 260 ezer aktív katona és 200 ezer tartalékos szolgált volna a jövőben. Ez a német haderő jelentős megerősítését célozta volna, válaszul az egyre romló európai biztonsági helyzetre és a NATO-n belüli elvárásokra.

Sorkötelezettség: az SPD nem támogatja a sorsolásos modellt

A tervezet szerint a 18 éves fiatal férfiak egy kérdőívet kaptak volna katonai szolgálati hajlandóságukról, majd egy sorsolás döntött volna arról, kiket hívnak be alkalmassági beszélgetésre. Ha nem akadt volna elég önkéntes, a kisorsoltak egy része kötelező, legalább hat hónapos szolgálatra is behívható lett volna.

Ez a „sorsolásos modell” váltotta ki az SPD frakciójának heves tiltakozását. Több baloldali képviselő szerint a rendszer „rejtett kényszersorozásnak” minősül, ami alkotmányos aggályokat vet fel.

A CDU viszont a volt alkotmánybíró, Udo Di Fabio szakvéleményére hivatkozik, amely szerint a javaslat megfelel az alaptörvénynek. Hasonló modellt alkalmaz Dánia is. 

Ennek ellenére a szociáldemokraták attól tartanak, hogy a négylépcsős terv egyfajta „hátsó ajtóként” szolgálhat a 2011-ben felfüggesztett általános sorkötelezettség újbóli bevezetéséhez.

A CDU rögzített küszöbértékeket kívánt beépíteni, amelyek elérésekor automatikusan életbe lépnének a kötelező elemek, ám ezt az SPD kategorikusan elutasította. Bár a kompromisszum kizárta volna az önkéntesség és a kötelező szolgálat közötti automatizmust, a két párt közötti bizalmatlanság mostanra nyílt konfliktussá érett.

Borítókép: Egy német katona német–ukrán jelvénnyel egy önjáró tarack előtt (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Harald Tittel)