Mozgósításba kezd a kormány, tárt karokkal várják a jelentkezőket

Magyarország nagy sikere a foglalkoztatási szint jelentős megemelése, 2010-hez képest közel egymillió fővel dolgoznak többen. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne kellene tovább bővíteni a dolgozók számát. A kormány kifejezett és többször megerősített szándéka az, hogy az üres álláshelyeket – amelyek a folyamatos beruházásokkal csak nőnek – elsősorban magyar munkavállalókkal töltsék fel.

A kormány számol a munkaerőpiaci tartalékkal is Forrás: FANATIC STUDIO/GARY WATERS/SCIEN / AFP

Hazánkban reális cél a foglalkoztatottság 85 százalékra emelése. A munkaerőpiaci tartalék létszáma jelenleg háromszázezerre becsülhető, azt viszont nehezebb megmondani, mennyien vannak, akik ezenfelül bekapcsolódhatnának a munka világába. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára nemrégiben jelezte: a harminc év alattiak és az 55 év felettiek a legígéretesebb korcsoport, a foglalkoztatáspolitikának tehát főképp rájuk kell összpontosítania. A kihívások közül kiemelte a magyar munkavállalók alacsony mobilitását is, emiatt a munkaadókat kell odavinni, ahol az álláskeresők élnek.

 

Magyarország nem külföldi munkavállalókkal akarja a munkaerőigényeket kielégíteni

Czomba Sándor a belső tartalékok mobilizálását azért is fontosnak tekinti, mert Magyarország nem külföldi munkavállalókkal akarja a munkaerőigényeket kielégíteni. A kormány ezért kulcsfontosságúnak tekinti a demográfiát, a gyermekvállalást minden eszközzel ösztönzi, az álláskeresők esélyeit pedig képzésekkel és a bértámogatásokkal javítja. A kiemelt célcsoportokra fókuszáló projektekkel pedig több tízezer embernek segített az elhelyezkedésben, a belföldi munkaerőpiac fejlődése fenntartható. A következő években elsősorban a technológiai fejlődés következményeit kell felmérni, mert az automatizálás vagy a mesterséges intelligencia hatásai ma még szinte beláthatatlanok.

Noha eddig úgy tűnik, hogy több álláslehetőséget hoznak létre, mint amennyit elvesznek, a végét még nem látni, ezért minden folyamatot figyelemmel kell kísérni, a munkaerőpiacot érintő jogalkotásba pedig minden új információt be kell csatornázni.

Az Orbán-kormányt több alkalommal vádolták azzal a politikai ellenfelei, hogy nem tesz kellő lépéseket a magyar munkavállalók érdekében, akiket kiszorítanak a külföldi vendégmunkások. Az NGM ezért nyomatékosította, hogy a magyar munkaerő az első, mindent megtesznek azért, hogy aktivizálják a munkaerőpiaci tartalékot. Ez egyébként közös, nemzetgazdasági érdek. 

Hazánkbn az egyik legszigorúbb vendégmunkás-szabályozás érvényes

A tárca felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon a hazai munkavállalók védelme érdekében az egyik legszigorúbb vendégmunkás-szabályozás érvényes. Hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. A külföldiek tartózkodása minden esetben célhoz kötött, engedélyköteles és korlátozott időre szól. A miniszté­rium emlékeztetett arra is, hogy a külföldi foglalkoztatottak létszáma tavaly február és június között három százalékkal csökkent, elsősorban azért, mert a kormány 2025. január 1-jével szigorította a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályait. 

A vendégmunkások csak olyan országból érkezhetnek, amellyel Magyarország visszafogadási egyezményt kötött vagy rendelkezik Magyarországon olyan, az adott ország által államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a jogszabályok be nem tartása esetén állampolgára elhagyja Magyarország területét és visszatér a küldőországba.

A külföldiek foglalkoztatását megelőzően munkaerőpiaci vizsgálatot rendelnek el, amelynek részeként az illetékes kormányhivatal felméri, az adott álláshely betölthető-e magyar munkaerővel. Amennyiben igen, külföldi foglalkoztatására nem nyílhat mód. Rá­adásul a 2010-es foglalkoztatási fordulatot követően a hazai munkaerő-tartalék jelentős részét sikerült bevonni a magyar munkaerő­piacra: 

• 2010-ben 738 ezer, 
• 2024-ben 315 ezer emberből állt a munkaerő-tartalék. 

A munkaerő-tartalék legnagyobb részét – körülbelül kétharmadát – a regisztrált álláskeresők adják, akiknek az állami foglalkoztatási szolgálat felajánlja a képzettségüknek megfelelő álláshelyeket. A harmadik országbeliek foglalkoztatását megelőző eljárásrend ehhez illeszkedik; ha a munkáltató munkaerőigényt jelent be a foglalkoztatási szolgálatnál, az alapfeladataként megvizsgálja, hogy a bejelentett álláshely betölthető-e a regiszterben szereplő álláskeresővel. A foglalkoztatók jogszerűen nem tudják ezt az eljárásrendet megkerülni és közvetlenül harmadik országbelieket alkalmazni.