Az OTP Alapkezelő elemzése szerint sok függ attól, hogy a társaság valamilyen fontos tőzsdeindex tagjává válik-e. Az indexeket követő, passzív stratégiát folytató befektetési alapok, az úgynevezett ETF-ek ugyanis automatikusan befektetnek az új indextagokba, függetlenül a fundamentális kilátásoktól.
Elemzők szerint a Facebook éppen azért választotta a kibocsátás színhelyéül a Nasdaqot és nem a New York-i tőzsdét (NYSE), mert ígéretet kapott arra, hogy gyorsított eljárásban, a bevezetés után akár három hónappal a Nasdaq 100-as tőzsdeindex tagja lehet. Ezt a tőzsdeindexet számos ETF használja referenciaportfólióként. Így könnyen elképzelhető, hogy a kezdeti időszakban emelkedik az árfolyam, de ha ezt nem kíséri a nettó profit látványos növekedése, akkor a korrekció elkerülhetetlen lesz.
Adatvédelmi szakembereknek is vannak aggályaik. A Facebook üzleti modellje sokuk szerint sérti az európai személyiségi jogi szabályokat, és ha az európai hatóságok „mozgásba lendülnek, ez az üzleti modell összeomlik” – mondta a német Schleswig-Holstein tartomány adatvédelmi biztosa a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Hogy személyiségi jogi problémák felmerülhetnek, az a Facebook kibocsátási prospektusában is hangsúlyosan szerepel.
Mindezek az aggályok nem riasztották el a befektetőket attól, hogy jegyzéseikkel 18,4 milliárd dollár friss pénzhez segítsék a céget, amely így befurakodott a Visa (19,7 milliárd dollár) és a General Motors (18,1 milliárd dollár) közé a legnagyobb amerikai kibocsátások sorában.
Magának Mark Zuckerbergnek 503,6 millió részvényével a 38 dolláros kibocsátási áron 19,1 milliárd dollárja van, körülbelül annyi, mint Larry Page-nek és Sergey Brinnek, a Google alapítóinak.
Vannak, akik attól tartanak, hogy a Facebook-eufória – amely azonban az intézményi befektetőket nem annyira ragadta magával – olyan folyamatot indít el, mint a 90-es évek végének Dot.com őrülete, amely összeomlással végződött. Mások szerint azóta sokat tanultak a befektetők, annyit bizonyosan, hogy minden társaságot külön-külön kell megítélni.
