Egy sikertörténet csúcspontja vagy a totális összeomlás kezdete? + Képek

Félórás késéssel, 42,55 dolláron indult a kereskedés a Facebook közösségi portál részvényeivel a Nasdaq piacon.

Alapítása után nyolc évvel az internet történetének legnagyobb tőzsdei kibocsátásával dicsekedhet a Facebook, a részvényeket a megcélzott sáv felső határán, 38 dolláros áron vezették be a Nasdaqra. A társaság induló piaci értéke így 104 milliárd dollárra rúg, és a társaság és eredeti tulajdonosai 18,4 milliárd dollár friss pénzhez jutottak. A cég ebben a pillanatban többet ér, mint a BMW, a Deutsche Bank és az Adidas együttvéve.

A közösségi portál tőzsdére lépése egy majdnem páratlan sikertörténet csúcspontja. A társaság alapítója és fő tulajdonosa, Mark Zuckerberg 2004-ben diákoknak szánt digitális évkönyvként indította be a Facebookot. Már az első évben egymillió felhasználója volt, jelenleg 900 milliót számlál, és az év végére egymilliárd is lehet.

Ez adja a Facebook legnagyobb, üzleti szempontból pedig – legalábbis jelenleg – jóformán egyetlen értékét, mert ez teszi érdekessé a céget a reklámipar számára. A hirdetésekből származik az árbevétel 90 százaléka. Ebből fakadnak a kilátásaival kapcsolatos kételyek is.

A cég tavaly viszonylag szerény, 3,7 milliárd dolláros árbevételt és egymilliárdos nyereséget jelentett. A kibocsátáskori ár és a nyereség közti 100-szoros arány (P/E ráta) kiugróan magas. Ahhoz, hogy a Facebook-részvények a Google 2004-es értékeltségéhez hasonló szintről indulva jó befektetésnek bizonyuljanak, a társaságnak – legalább a vállalati profit szintjén – hasonló növekedési pályát kell befutnia – írja az OTP Alapkezelő elemzése. A Google eredménye a 2003-as 100 millió dollárról 2011-re százszorosára, csaknem 10 milliárd dollárra emelkedett. Így a kibocsátáskori 80-100-szoros P/E ráta 2012-re 15-szörösre mérséklődött.

A Facebook legnagyobb kincsében, a felhasználóiról birtokolt információkban bízik. Ez teszi lehetővé, hogy hajszálpontosan definiált célcsoportokat lehessen megcélozni hirdetésekkel. E reklámok hatékonyságával kapcsolatban azonban vannak kételyek, a General Motors például beszüntette hirdetéseit, mert elégedetlen volt a hatásfokukkal.

A másik akadály az úgynevezett „mobilprobléma”. A 900 millió felhasználó legalább fele okostelefonon vagy táblagépen csatlakozik a hálózathoz. Ezeken a Facebook jószerével semmit sem keres, mert a mobiltelefonos applikációkba egyelőre nem sikerült beépíteni a hirdetéseket.

Az OTP Alapkezelő elemzése szerint sok függ attól, hogy a társaság valamilyen fontos tőzsdeindex tagjává válik-e. Az indexeket követő, passzív stratégiát folytató befektetési alapok, az úgynevezett ETF-ek ugyanis automatikusan befektetnek az új indextagokba, függetlenül a fundamentális kilátásoktól.

Elemzők szerint a Facebook éppen azért választotta a kibocsátás színhelyéül a Nasdaqot és nem a New York-i tőzsdét (NYSE), mert ígéretet kapott arra, hogy gyorsított eljárásban, a bevezetés után akár három hónappal a Nasdaq 100-as tőzsdeindex tagja lehet. Ezt a tőzsdeindexet számos ETF használja referenciaportfólióként. Így könnyen elképzelhető, hogy a kezdeti időszakban emelkedik az árfolyam, de ha ezt nem kíséri a nettó profit látványos növekedése, akkor a korrekció elkerülhetetlen lesz.

Adatvédelmi szakembereknek is vannak aggályaik. A Facebook üzleti modellje sokuk szerint sérti az európai személyiségi jogi szabályokat, és ha az európai hatóságok „mozgásba lendülnek, ez az üzleti modell összeomlik” – mondta a német Schleswig-Holstein tartomány adatvédelmi biztosa a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Hogy személyiségi jogi problémák felmerülhetnek, az a Facebook kibocsátási prospektusában is hangsúlyosan szerepel.

Mindezek az aggályok nem riasztották el a befektetőket attól, hogy jegyzéseikkel 18,4 milliárd dollár friss pénzhez segítsék a céget, amely így befurakodott a Visa (19,7 milliárd dollár) és a General Motors (18,1 milliárd dollár) közé a legnagyobb amerikai kibocsátások sorában.

Magának Mark Zuckerbergnek 503,6 millió részvényével a 38 dolláros kibocsátási áron 19,1 milliárd dollárja van, körülbelül annyi, mint Larry Page-nek és Sergey Brinnek, a Google alapítóinak.

Vannak, akik attól tartanak, hogy a Facebook-eufória – amely azonban az intézményi befektetőket nem annyira ragadta magával – olyan folyamatot indít el, mint a 90-es évek végének Dot.com őrülete, amely összeomlással végződött. Mások szerint azóta sokat tanultak a befektetők, annyit bizonyosan, hogy minden társaságot külön-külön kell megítélni.

Ennek ellenére „a Facebookban benne van a potenciál, hogy az egész ágazatot a magasba lendítse, de arra is, hogy megbénítsa” – véli Christian Leybold, az Investor eVenture Capital Partners tulajdonosa.