Orbán: Európa rossz vágányra tévedt + Videó

A miniszterelnök szerint Magyarország két évvel ezelőtt nemcsak kormányt, hanem gondolkodásmódot is váltott, és főképp ebből adódnak vitái az Európai Unióval.

Nurszultan Nazarbajev kazah államfő pénteken Asztanában fogadta a hivatalos látogatáson Kazahsztánban tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnököt – jelentette a Kazakhstan Today internetes hírportál. A kazah államfői hivatal tájékoztatása szerint a találkozón áttekintették a két ország együttműködésével kapcsolatos kérdések széles körét. Nazarbajev hangsúlyozta, hogy a kazahok és magyarok kapcsolatai történelmileg mindig nagyon jók voltak.

„Üdvözöljük azt a szándékukat, hogy újabb magasságba emeljék a két ország viszonyát. Magyarország támogatja Kazahsztán kezdeményezéseit, a köztársasági elnökük részt vett az EBESZ asztanai csúcsértekezletén. Ön ma találkozott Kazahsztán miniszterelnökével és kormányközi megbeszélésre is sor került. Biztos vagyok benne, hogy sikerült megállapodniuk kapcsolataink konkrét kérdéseiben. A magam részéről támogatni fogom ezt a folyamatot” – fogalmazott a kazah államfő.

Orbán Viktor köszönetet mondott a meleg fogadtatásért, amelyben Kazahsztánban részesült. „Nagy figyelmet szentelünk a népeinket összekötő történelmi és kulturális kapcsolatoknak. Lenyűgöz Kazahsztán fővárosa. Ez a város (Asztana) azt szimbolizálja, hogy az emberiség fejlődésének új szakaszába lépett. Most, amikor a világ nagy része válságban van, az Önök országa tovább halad előre” – jelentette ki a magyar miniszterelnök.

„A magyar emberek idejekorán megértették azt, amit az EU vezetői nehezen és kelletlenül akarnak elfogadni: többé nem élhetünk úgy, mint addig” – jelentette ki Orbán Viktor Asztanában, a pénteki kazah–magyar üzleti fórumon. A kétnapos látogatáson Kazahsztánban tartózkodó kormányfő angol nyelvű beszédében hozzátette: a magyarok megértették, hogy Európa rossz vágányra tévedt, és a bőrükön tapasztalták, hogy ezt az eltévelyedést Magyarország különösen megszenvedte.

Értenek minket

Orbán Viktor közölte, kormánya azt tapasztalta az elmúlt két évben, hogy Magyarország törekvéseit, céljait és új irányát a feltörekvő és sikeres keleti országokban nagyon tisztán értik. „Értik, hogy mi illúziók, dogmák és ideológiák helyett a gazdaságunkat valóságos alapokra, valóságos, mondhatni kézzelfogható értékekre akarjuk építeni” – fogalmazott.

Véleménye szerint a világgazdaságban jelenleg zajló versenynek leginkább az lesz a győztese, aki felismeri annak igazi természetét. Úgy fogalmazott: ez a verseny valójában az együttműködések versenye, ugyanis lehet erős egy cég, egy ország, egy régió, de ha nem ismeri fel időben, milyen együttműködések keretében tudja a legjobban felhasználni saját erejét, akkor mások könnyedén elroboghatnak mellette.

Európa mai súlyos válsága is azt mutatja ékesen, hogy mi történik, ha egy erős szereplő elvéti az új verseny ütemét, befelé fordul, mérhetetlen energiákat emészt fel a saját maga által kreált problémák megoldására ahelyett, hogy új együttműködéseket és merész, új megoldásokat keresve próbálna helytállni egy soha nem látott keménységű versenyben – mondta Orbán Viktor.

A pénteki üzleti fórumon 150–200 üzletember vett részt, ami a kormányfő szerint bizonyítja, hogy komoly igény van a magyar–kazah gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Magyar részről ötven cég – mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, pénzügyi, gyógyszeripari, orvostechnikai és biotechnológiai, építő-, jármű- és gépipari, valamint energetikai vállalat – tartotta fontosnak, hogy elküldje képviselőit a tanácskozásra, hogy erősítse a személyes kapcsolatokat meglévő vagy jövőbeni kazah partnereivel.

Nyitás kelet felé

Magyarország keleti nyitásának fontosságáról beszélt a magyar kormányfő a Karim Maszimov kazah miniszterelnökkel folytatott plenáris tárgyaláson pénteken Asztanában. A találkozó utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor azt mondta, Kazahsztán az élő cáfolata annak, hogy világgazdasági válság lenne. „Vannak a világnak olyan részei, amelyek válságban vannak, és vannak, amelyek nincsenek. Mi a világnak abból a részéből jöttünk, ahol válság van, abba a részébe, ahol nincs válság.”

Magyarország meghirdette a keleti nyitás politikáját, ezért már régen esedékes volt, hogy egy magyar kormányzati–üzleti delegáció látogasson Kazahsztánba, mondta Orbán a plenáris megbeszélés első, nyilvános perceiben. Magyarország a keleti nyitás politikájával kíván alkalmazkodni a globális világgazdaság változásához, amely az olyan országokat, mint Kazahsztán, rendkívüli módon felértékeli – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor közölte: Magyarország nagyra értékeli azt a teljesítményt, amelyet az elmúlt húsz évben nyújtott Kazahsztán, a térség hosszabb távon is vezető és meghatározó állama.

A sajtónyilatkozatban is megerősítette a kormányfő, hogy Magyarország az elmúlt húsz évben sikeres nyugati integrációt hajtott végre, most pedig a keleti nyitás politikáját folytatja, alkalmazkodva a világgazdaság súlypontjának eltolódásához.

Látogatását úgy jellemezte, hogy nemcsak úgy jött a közép-ázsiai országba, mint Magyarország miniszterelnöke Kazahsztán miniszterelnökéhez, hanem mint „egy nyugati testvér a keleti testvérhez”.

A tájékoztató előtt több kétoldalú megállapodást is aláírtak a két ország képviselői, egyebek mellett a két kormány közös nyilatkozatát, továbbá adóügyi információcseréről szóló dokumentumot, egészségügyi együttműködési szándéknyilatkozatot, valamint a két ország kereskedelmi és iparkamarájának megállapodását egy üzleti tanács létrehozásáról.

A kazah kormányfő kedvezően fogadta azt, hogy Magyarország csatlakozni akar azokhoz az európai országokhoz, amelyeknek stratégiai együttműködési megállapodásuk van Kazahsztánnal – emelte ki a most megkötött megállapodásokkal kapcsolatban Orbán Viktor, kitérve arra is, hogy javasolta vegyes vállalatok és a működésüket segítő pénzügyi alap felállítását. Említést tett a Mol kazahsztáni szerepvállalásáról is, így arról, hogy a magyar olajipari cég sikeresen működik együtt kazah vállalatokkal. Egyúttal arra kérte kazah kollégáját, hogy országában további lehetőségekhez juthasson a Mol.

Szavait azzal zárta, hogy a magyar kormány ismeri Nurszultan Nazarbajev kazah államfő gazdasági téziseit, amelybe „beleférünk, nekünk is lehet benne helyünk”.

A magyarországi látogatásra meghívott Karim Maszimov miniszterelnök a találkozón a kétoldalú együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy Orbán Viktorral reggeli szűk körű megbeszélésükön megvitatták az Európai Unió és Közép-Európa helyzetét is. A sajtótájékoztatón a kazah vezető úgy vélekedett, hogy a magyar kormány keleti nyitása sikeres lesz. Mint mondta, abban bízik, hogy a megkötött oktatási, mezőgazdasági, építőipari megállapodások a lehető legrövidebb időn belül konkrét eredményekhez vezetnek.

Orbán Viktor kétnapos kazahsztáni látogatásának zárásaként délután találkozik Nurszultan Nazarbajev elnökkel.

Magyarország mint kiemelt stratégiai partner

A tegnapi nap folyamán Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta, felértékelődik Magyarország számára a kazah térség. Ennek is a jele az, hogy csütörtökön népes magyar kormányzati–üzleti delegáció érkezett az ázsiai országba. Ismert, mintegy 250 millió dollárt fektet be a Mol Kazahsztánban, s a tervek szerint 2015-ben indulhat meg az az olajkitermelési projekt, amelynek előkészítését a magyar olajipari cég irányítja.

A politikus a kazah fővárosban korábban nyilatkozott a magyar újságíróknak is, emlékeztetve arra, hogy a kétnapos látogatás idején egyebek mellett üzleti fórumot tartanak, amelyen Orbán Viktor mellett felszólal Karim Maszimov kazah miniszterelnök is, és gazdasági megállapodásokat írnak alá.

Laszlóczki Imre, Magyarország kazahsztáni nagykövete csütörtökön újságíróknak elmondta, várhatóan több mint egy tucat megállapodást írnak majd alá a két ország képviselői a kétnapos látogatás ideje alatt. Rámutatott, Kazahsztán gazdag ország, elsősorban szénhidrogénkincse miatt. Jelenleg az olajtermelése körülbelül olyan szinten van, mint Kuvaité: 1,3 millió hordó naponta.