Orbán: Magyarország sokkal jobb helyzetben van + Videó

A kettős mérce szempontjából jelenleg sokkal jobb a helyzet az Európai Unióban, mint korábban volt.

A miniszterelnök az előző este tartott kötetlen állam- és kormányfői EU-találkozó tapasztalatairól számolt be a magyar sajtónak.

Elmondta: az említett európai keret alapján „kiderül, hogy Magyarországon nincsen semmilyen olyan jogi megoldás a gazdaságban és az alkotmányos rendszerben, amely ne lenne ismert valamelyik másik tagállamban”.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány harcol a túlzott deficit miatti eljárás szempontjából alkalmazott kettős mérce ellen is. Megismételte: méltánytalannak tartja azt a döntést, amely kilátásba helyezte a Magyarországnak járó uniós támogatások részleges felfüggesztését, hiszen Magyarország – immár az Európai Bizottság által is visszaigazoltan – három éven át várhatóan folyamatosan teljesíti azokat a pénzügyi kritériumokat, amelyeket 2004 óta előzőleg még egyszer sem tudott teljesíteni.

Ezzel kapcsolatban jelezte Orbán Viktor azt is, hogy a legjobb reményekkel tekint a következő hetekben a Magyarország elleni deficiteljárással kapcsolatban esedékes uniós döntések és találkozók elé. Az Európai Bizottság jövő héten adja ki értékelését a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjáról, a pénzügyminiszterek tanácsa pedig júniusban dönt arról, hogy visszavonja-e a kohéziós támogatások felfüggesztéséről szóló határozatot.

Magyarország úttörő szerepben

Beszélt Orbán Viktor arról is, hogy jó néhány olyan kormányzati eszköz, amelyet Magyarország vezetett be először, és támadták is érte, ma már elfogadott európai eszközzé vált. Most például osztatlan figyelmet váltott ki a tranzakciós adóra vonatkozó új magyar szabályozás.

Megerősítette: olyan gazdaságpolitikai eszközről van szó, amely lehetőséget ad arra, hogy a munkát terhelő adókat és járulékokat ki lehessen váltani a forgalomhoz és fogyasztáshoz kapcsolódó, új adórendszerrel. Egy ilyen rendszer sikeres kiépítése akár történelmi lépésnek is minősülhetne – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy az EU-tagországok jelenleg két csoportba sorolhatók aszerint, hogy csak versenyképességi problémáik vannak, vagy emellett magas államadóssággal is küzdenek. Magyarország azon három-négy tagállam szűk körébe tartozik, amelyek képesek arra, hogy idén és jövőre egyszerre csökkentsék az adósságot és növeljék a versenyképességet – mutatott rá.

A görögökről szólva

Orbán Viktor értékelése szerint a közelmúltbeli görögországi választások eredményei arra utalnak, hogy a nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is.

A brüsszeli eseményen elhangzottakról beszámolva a miniszterelnök elmondta: a görög voksolás eredménye „a Rubicon átlépésének veszélyét hozta magával”.

Orbán Viktor válságmegelőző konzultációnak nevezte a találkozót, és leszögezte, hogy azon döntések nem születtek, a határozatokat a június végi csúcsértekezleten hozzák majd meg.

Mint jelezte, általános megítélés volt, hogy „egészen jól mentek a dolgok, amíg a görög választások be nem szakították az ajtót”. Több hónapos munka eredményeképpen a miniszterelnökök működésbe hozták azt a gépezetet, amely garantálja az összes EU-tagország polgárai számára, hogy fegyelmezett, kiszámítható és tervezhető gazdálkodás történik a jövőben. A gépezet elemei között említette a tavalyi magyar EU-elnökség idején bevezetett, úgynevezett európai szemeszter keretében megerősített gazdaságpolitikai koordinációt, továbbá a költségvetési fegyelem és tervezés javításával járó, fokozott együttműködést.

Hangoztatta, hogy a tagállamok egy irányba mutató szerkezeti átalakításokat vállaltak, és minden országban megkezdték azoknak az intézkedéseknek a végigvitelét, amelyektől remélhető, hogy újabb pénzügyi válságok nem fogják megrázni az EU tagországait.

Görögországról is úgy tűnt, hogy olyan állapotban lehet tartani, amelyben – bár adósságelengedés mellett, de – képes lehet teljesíteni nemzetközi kötelezettségeit – fejtette ki a miniszterelnök.

A választás után azonban az a félelem költözött be az EU-ról gondolkodók fejébe, hogy egy euróövezeti országban anarchia, kormányozhatatlanság alakulhat ki, és csak a legrosszabb forgatókönyvek bontakozhatnak ki – tette hozzá.

Ismert, a csütörtök kora hajnalba nyúlt brüsszeli megbeszélésen több felvetett témában közeledtek egymáshoz az európai uniós tagállamok kormányainak a gazdasági növekedés ösztönzésére vonatkozó álláspontjai, de az egyik legvitatottabb témában, az euróövezeti közös kötvények kibocsátásának kérdésében jelentős nézetkülönbségek maradtak.

Elmondta, hogy a találkozón mindenki segítőkész és baráti hangon beszélt Görögországról, arra is törekedve, hogy az új voksolásra készülő választópolgárokhoz hiteles módon eljuttassák azt a gondolatot, hogy bár az ország sorsáról ők döntenek, „Európa csak akkor tud partner lenni Görögország talpra állításában, ha bizonyos, az EU által kínált megállapodásokat és (…) a korábban már kitárgyalt megállapodásokat nem forgatják fel fenekestül”.

Hangoztatta: csak olyan hozzászólás hangzott el, amely szerint Görögországnak maradnia kell az euróövezetben. Hozzátették azonban, hogy ehhez a görög népre is szükség van.

A miniszterelnök kiemelte: a legfontosabb most a kommunizmus összeomlása után teljessé vált európai demokratikus intézményrendszer fenntartása és stabilizálása.

Van tervünk

Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt is elmondta, a kormánynak van elképzelése arra az esetre, ha az euróövezetben sikerül konszolidálni a ma zavarosnak tűnő helyzetet, de arra nézve is, mit kell csinálni, ha bekövetkezne Görögország eurózónából való kilépése, amit rendkívül súlyos következményekkel járó, negatív fejleménynek nevezett.

„A kormánynak van B terve” – szögezte le a miniszterelnök. Mint elmondta, van elképzelésük egyebek között arról, hogy az esetleg elakadó nemzetközi állampapír-piaci helyzetben is hogyan kell finanszírozni az országot, hogyan és mely pontokon kell hozzányúlni a költségvetéshez, hogyan kell a szokásosokon túl extra növekedést gerjesztő „motorokat” mozgásba hozni. Megismételte ugyanakkor, hogy ezzel együtt az uniós vezetők „mindannyian azon imádkoznak, hogy az A terv valósuljon meg”.

Közös javaslatcsomag

Az Európai Unió közép-európai tagországai közös javaslatcsomagot terjesztenek elő a gazdasági növekedés uniós ösztönzésének lehetőségeire – jelentette be Orbán Viktor. Az előző éjjeli kötetlen EU-csúcstalálkozó témáihoz kapcsolódó csomag – amelynek kezdeményezője a magyar kormányfő – tervezett elemei közé tartozik, hogy a térség országai (a visegrádi csoport tagjai) férhessenek hozzá az Európai Központi Bank (EKB) devizacsere-ügyletekre vonatkozó tevékenységéhez, állítsák meg a bankok „Közép-Európából történő, anyabankok irányában zajló” tőkekivonását, az unióban tegyék rugalmasabbá a fordított áfabeszedési rendszert, valamint erősítsék meg azt a tételt, hogy a kohéziós alapot továbbra is eredeti rendeltetésének megfelelően kell használni.

Az érintett tagállamok várhatóan a június végén tartandó, félévzáró EU-csúcsértekezleten ismertetik majd a csomag közösen képviselt pontos elemeit – mondta el Orbán Viktor.

Készül az összegzés

A szerdai kormányfői találkozó eredményei közül a miniszterelnök kiemelte, hogy a tanácskozást elnöklő Herman Van Rompuyt megbízták, összegezze akciótervben a júniusban várható döntéseket. Mint mondta, az asztalon legalább 15 különböző téma volt, ezeket foglalja majd össze az említett dokumentum. A témák közül kiemelte, hogy legyen-e közös euróövezeti kötvény, és ha igen, hányféle, legyen-e beruházási projektkötvény, szélesíthető-e a gazdasági növekedés elősegítéséhez szükséges új eszközök köre (például az Európai Beruházási Bank tőkeemelésével), módosítsák-e a költségvetési fegyelemről szóló uniós paktumot.