Közép-Európa megmutatná magát a világnak

Közép-Európa "komoly tartaléka" az Európai Uniónak, hiszen itt az uniós átlagnál nagyobb a gazdasági növekedés – mondta el szerdán Németh Zsolt.

A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában szerdán kifejtette: a tagállamok állam- és kormányfőinek csütörtökön Brüsszelben kezdődő csúcstalálkozóján lendületet kaphat az az elkötelezettség, hogy az eurózóna megmenthető, és meg is kell menteni. Véleménye szerint ezzel összefüggésben a bank-, a gazdasági és a politikai unió kérdése is felmerülhet a tanácskozáson.

A válság az EU bővítését is befolyásolja, a tavalyi magyar soros elnökségnek „az utolsó pillanatban” sikerült Horvátországot „uniós pályára” helyeznie. Ha nem a magyar elnökség idején került volna ez a kérdés napirendre, talán nem sikerült volna ezt elérni – vélekedett a politikus. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy jelenleg bővítési fáradtság jellemzi az uniót, igaz, Montenegróval hamarosan megindulhatnak a csatlakozási tárgyalások.

Szerbiának azonban ezt nem sikerült elérnie, ehhez a legutóbbi választások eredménye is hozzájárulhatott – mondta az államtitkár. Hozzáfűzte: remélhetőleg az év végéig az unió szabad utat ad a szerb csatlakozási tárgyalások megkezdésének is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a most csatlakozni szándékozó országoknak jóval nehezebb dolguk lesz, mint annak idején például Magyarországnak, a jelenlegi válság miatt ugyanis nagyobb hangsúlyt helyez az EU a gazdasági teljesítményre.

„Alapvetően szövetségesek”

Németh Zsolt a közép-európai térségről azt mondta, azért fontos az együttműködés a régióban, mert ezen keresztül könnyebben megoldhatók a kétoldalú problémák is. Közép-Európa „komoly tartaléka” az uniónak, hiszen itt az uniós átlagnál nagyobb a gazdasági növekedés, és a térséget nem terhelik a déli tagállamokban tapasztalható válságjelenségek – hangoztatta.

Németh Zsolt megjegyezte: a közép-európai országok „alapvetően szövetségesek” abban, hogy elérjék a következő többéves (2014–2020) uniós költségvetési keretben a kohéziós támogatások megőrzését, mivel ezek a források a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtésében nagy szerephez juthatnak. Úgy vélte, hogy a visegrádi csoportnak nincs kellő ereje az EU-ban ahhoz, hogy a szomszédos térségeket, Kelet-Európát és a Nyugat-Balkánt kellőképpen az unió meghatározó döntéshozóinak figyelmébe állítsa. Ennek oka, hogy a gazdasági fejlettség szempontjából „továbbra is egyfajta perifériája vagyunk az Európai Uniónak”, ebből talán csak a lengyelek „lógnak ki egy kicsit” – mondta.

Az államtitkár kiemelte: 2013-ban közép-európai év lesz a magyar diplomáciában, mert Magyarország tölti be a Közép-európai Kezdeményezés és a visegrádi csoport elnöki pozícióját. Ebben az időszakban a cél a térség belső határainak lebontása és az infrastrukturális – például energetikai, közlekedési és informatikai – összeköttetések megteremtése lesz, továbbá az, hogy Közép-Európa „megmutathassa magát” az EU-nak és globális viszonylatban is, azaz az Egyesült Államoknak, a NATO-nak, Kínának és más ázsiai országoknak.

Nem volt jelen a „magyar kártya”

Magyarországnak a szomszédos államokkal kialakított kapcsolatait Szlovákia kivételével a kiegyensúlyozottság jellemezte az elmúlt években a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint. Kifejtette: Pozsonnyal 2006 és 2010 között feszült volt a viszony, remélhetőleg azonban a Fico-kormánnyal sikerül fenntartani az előző, Radicová-kabinet idején megindult párbeszédet.

Szlovákia jószomszédi, nyugodt kapcsolatokat igyekszik kiépíteni és fenntartani Magyarországgal, valamint a többi szomszédos országgal – áll a szlovák kormány által szerdán az ország külpolitikai célkitűzéseiről elfogadott javaslatban.

A szlovákiai magyarság lélekszámának csökkenéséről, valamint a szlovák–magyar viszonyról is szó esett a nemzeti összetartozás bizottsága révkomáromi kihelyezett ülésén. Bővebben >>>

Németh Zsolt meglepetésnek nevezte, hogy a legutóbbi szlovákiai választásokon nem volt jelen „a magyar kártya”. Ez azért kerülhetett elő gyakran a szomszédos országok választási kampányaiban, mert nyitott, rendezetlen a magyar kisebbségek ügye – mondta. Megítélése szerint a szlovák politikusok azonban „némileg belefáradtak” a hadakozásba a felvidéki magyarokkal és Budapesttel. Ráadásul a korábbi választásokon Robert Fico politikája vereséget szenvedett, amiben a magyar kérdés is szerepet játszhatott – mutatott rá.

Nem szabad feladni a reményt

A magyar–román kapcsolatokról szólva hangsúlyozta, hogy a 2000-es években látványosan fejlődtek. Nem szabad feladni a reményt, hogy folytathatók a korábbi kedvező folyamatok – hangoztatta. Azt mondta, korábban ugyan a két országban kormányzó erők azonos pártcsaládba tartoztak, míg most baloldali kormánya van Romániának, de „nem pártok, hanem kormányok és országok élnek egymás mellett”.

Kiemelte, a cél a magas szintű párbeszéd fenntartása, ezért is utazik a héten Bukarestbe. Elmondta, hogy meghívták Budapestre Traian Basescu román államfőt, továbbá a külügyminisztert. Andrei Marga remélhetően a nyár első felében ellátogat a magyar fővárosba – tette hozzá. Magyarország nem akar beavatkozni a román belpolitikába, tudomásul veszi a választók döntését, és attól függetlenül az együttműködésre törekszik – mondta az államtitkár.

Érzékeny téma

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyét érzékeny témának nevezte, mint mondta, fontos, hogy a magyarok is élhessenek a romániai törvények adta lehetőségekkel.Romániában a MOGYE magyar tagozata körül kialakult politikai vita vezetett el a Demokrata Liberális Párt (PDL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) koalíciójának április végi bukásához. Noha a 2011-ben elfogadott oktatási törvény a MOGYE-t multikulturális oktatási intézményként határozta meg, a hasonló intézményekben pedig önállóságot biztosított a kisebbségi oktatásnak, a MOGYE vezetői e törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyó chartát fogadtak el, és e vitatott charta alapján tartották meg az egyetem belső választásait.

A nemrégiben elfogadott román választójogi törvényről Németh Zsolt úgy vélekedett, a kisebbségek érdeke az arányos választási rendszer fenntartása. Megjegyezte: elképzelhető, hogy csak egy választásra alkalmazzák a jogszabályt.

A magyar–ukrán kapcsolatokat illetően hangsúlyozta: abban a nehéz időszakban, amely „Ukrajna európai elszigetelődéséről szólt”, sikerült megőrizni a jó kapcsolatokat. Budapest elvárja, hogy a neki fontos, gazdaságot és kisebbségeket érintő kérdésekre Kijev megfelelő megoldási javaslattal álljon elő – jelentette ki Németh Zsolt. Hozzátette: lényeges cél, hogy az őszi parlamenti választásokon ismét legyen magyar körzet Ukrajnában.