Mentőcsomag helyett taposóaknát választanának a görögök? + Videó

A gazdasági problémák mellett olyan kérdések is fokozzák a feszültséget Görögországban, mint az illegális bevándorlás.

Mint ismert, a görög törvényhozás márciusban jóváhagyta az újabb hitelmegállapodást az EU-val és az IMF-fel, amely további csaknem 130 milliárd eurós támogatási csomagot biztosított a válság sújtotta országnak. Athén egy sor fájdalmas gazdasági korrekció, valamint adósságcsere révén biztosította az IMF–EU-csomag hozzáférését.

A Süddeutsche Zeitung május végi cikke szerint az átmeneti kormány csaknem teljesen cselekvésképtelen, a hitelprogramhoz kapcsolódó előírásokat pedig egyáltalán nem tudja teljesíteni.

Egész Európában készülnek a jóslatok és a különböző forgatókönyvek arra az esetre, ha Görögországnak nem sikerülne bennmaradnia az euróövezetben. Június 17-én megismételt parlamenti választást tartanak, miután a május 6-ai választások után egyik pártnak sem sikerült kormányt alakítania. Eközben az országban egyre feszültebb a helyzet, az emberek többsége elutasítja a megszorításokat, a munkanélküliség rekordszinten van. Az Európai Unió ugyanakkor szigorú, határozott gazdasági lépéseket vár. A mindennapokban az országot elárasztó illegális bevándorlók megoldatlan helyzete is sok gondot okoz, a vezetést nemzetközi szinten is érik kritikák emiatt, s a lakosság is egyre kevésbé toleráns a bevándorlókkal, akik a jobb élet reményében próbálnak Görögországba, vagy annak érintésével más európai országba eljutni.

A görögországi Patrasz kikötőjében sok dolguk akad a vámtiszteknek. A teherszállító járművek hosszas ellenőrzésen esnek át, mire felengedik őket a kompra, amelyen Olaszországba folytathatják útjukat. Patraszt a Nyugat kapujaként emlegetik, sok jármű ugyanis Olaszországban sem áll meg, továbbindul Nyugat-Európába; ez a térség Európa egyik legsebezhetőbb része az illegális bevándorlás szempontjából. Mint arról a BBC cikke beszámol, az ellenőrök nemrégiben öt afgán férfit találtak egy gázpalackokat szállító járműben. Evangelosz Candzalosz, a regionális parti őrség vezetője arról tájékoztatott: ilyen esetben átkutatják a bevándorlókat, hogy vannak-e megfelelő papírjaik, majd kiutasítják őket az országból. Patrasz menekülttáboraiban rengetegen vesztegelnek.

Patraszban tavaly több mint 1500 illegális bevándorlót fogtak el, minden járművet, amely szállította őket, lefoglaltak. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a kikötői hatóságok szigorúan lépnek fel, egyre többen és többen kísérlik meg az utat. Azoknak a 80 százaléka, akik illegálisan bejutnak az Európai Unióba, átutazik Görögországon. Jellemzően az ország északkeleti csücskében jutnak be Törökországból az Évrosz (Merik) folyón keresztül, majd Athén érintésével folytatják útjukat Patrasz felé abban a reményben, hogy eljön a megfelelő idő, amikor elhagyhatják az országot.
„Félek, hogy bármikor meghalhatok, mert annyira nem biztonságos itt – mondja egy afgán férfi, aki egy használaton kívüli vasúti vagonban húzza meg magát. – Senki sem gondoskodik rólunk, Görögországban nincsenek emberi jogok. Az álmom, hogy Angliába menjek, és mindennap meg fogom próbálni, hogy eljussak oda.”

A bevándorlás komoly társadalmi kérdéssé vált Görögországban, és a közelgő választás egyik fő témája. A múlt havi választási eredmény elég meggyőző a kérdést illetően, hiszen a radikális, bevándorlásellenes Arany Hajnal most először – a szavaztok mintegy hét százalékával – bejutott a parlamentbe, miközben azt ígérte, hogy a török határ mentén taposóaknákat fog elhelyezni. A párt visszautasítja a neonáci címkét, de vezetőjükről készült egy film, amelyen Hitlert méltatja. Nemrég tagadta, hogy a holokauszt alatt gázkamrákat használtak volna, és azt állította, túlzás, hogy hatmillió zsidót öltek meg. Nemrégiben az borzolta fel a kedélyeket, hogy egy túlfűtött tévés vita során egyik pártszóvivőjük megütött egy női képviselőt a vita hevében.

„Számunkra sincs elég állás”

Múlt hónapban az Arany Hajnal tagjai körbekerítettek Patraszban egy gyárat, melyet a bevándorlók használtak menedéknek. Benzinespalackokat dobtak az épületre, és felgyújtották egyes részeit, valamint összecsaptak a rohamrendőrökkel. Az incidenst az váltotta ki, hogy egy görög ember megölésével három afgánt vádolnak. Az áldozat unokatestvére, Thimiosz Koklisz azt mondja, a kontrollálatlan bevándorlás egyre nehezebb üggyé válik.

Június 7-én egyetértés született Luxemburgban az uniós tagországok belügyminiszterei közt abban, hogy a szabad mozgást biztosító schengeni övezet belső határain rendkívüli körülmények – például a külső határok védelmének tartós és súlyos hiányosságai – esetén akár hosszabb időre is vissza lehessen állítani a határellenőrzést.

A szigorítást Németország mellett Franciaország is sürgette. Nicholas Sarkozy az elnökválasztási kampányban az illegális bevándorlók miatt többször is a schengeni megállapodás felmondásával fenyegetőzött.

„Nem tudunk ennyi bevándorlót fogadni, számunkra sincs elég állás” – mondja, hozzátéve azt is, hogy végső soron a bevándorlók az egész történet áldozatai. „De hibáztatnám azt a kormányt, amelyik nem tesz semmit, hogy védje a görögöket azoktól a hordáktól, amelyek ide érkeznek” – teszi hozzá. Thimiosz Koklisz azt mondja, ha az állam nem képes megvédeni őt és a családját, akkor valakinek meg kell. A bevándorlók most elkerülik a gyárat, maguk mögött hagyva a múlt darabjait is, amiket szétszórtak a rothadó padlón. Az épület egy hatalmas, mocskos labirintus arab graffitikkel a falain, a hely dohos, és még emberi ürülék is van egyes sarkokban.

Karitatív szervezetek szerint Görögországnak többet kell tennie, hogy segítsen a rászorulókon és kezelje a fortyogó feszültséget. Haralambosz Tabakisz, a Prakszisz nevű, bevándorlókat segítő csoport vezetője szerint szégyen, ahogyan a bevándorlókkal bánnak. Úgy gondolja, nem így kell foglalkozni a kérdéssel, hiszen a görögök is bevándorlók voltak sok éve: Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba, Ausztráliába mentek. Mint fogalmaz, „soha nem szerettük volna, hogy így kezeljenek. Tudjuk, miről szól a bevándorlás.”