A köztársasági elnök a kneszet Raoul Wallenberg-megemlékezésén kifejtette: a száz éve született, a második világháború alatt a deportálástól magyarországi zsidók ezreit megmentő svéd diplomata mások életét szolgálta, ezért akkor vagyunk méltók hozzá, ha vele együtt a holokauszt hatmillió áldozatára, köztük több százezer magyar zsidóra is emlékezünk, azokra, akiket a magyar állam nem védett meg. „Rájuk gondolva újra meg újra ki kell mondanunk: teremtett világunk fokozhatatlan tragédiája, hogy ez megtörténhetett” – hangsúlyozta.
A hitleri uralom számtalan súlyos történelmi tragédia okozója volt, de a holokauszt nem egyszerűen az emberiség egyik legnagyobb drámája, hanem olyan, semmi máshoz nem fogható szenvedéstörténet, amit az ipari méretekben, kíméletlen módszerességgel üzemeltetett halálgyárak tesznek józan ésszel máig felfoghatatlan, fokozhatatlan tragédiává – fogalmazott.
Wallenberg nem egyszerűen okos és bátor volt
Áder János azt mondta, hogy Raoul Wallenberg az egyetlen erkölcsös utat választotta, cselekedett és sok ezer embert mentett meg a biztos pusztulástól. Példája azt a reményt élteti tovább, hogy egyetlen embertől is megváltozhat a világ – fűzte hozzá. Megjegyezte, keveset tudni arról, hogy mi volt a svéd diplomata személyiségének titka, ami miatt akaratát eredményesen tudta érvényre juttatni egy erőszakos és tébolyult világban. Tudható azonban, hogy ismerte a nácik és a nyilasok észjárását, és ismereteit fegyverként használta velük szemben. De nem egyszerűen okos és bátor volt, hanem „ember az embertelenségben”, egy erkölcsös ember az erkölcseiből kifordult világban – folytatta.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy Wallenberg a szovjet titkosszolgálat börtönében végezte, ami azt bizonyítja, hogy a totális diktatúrák egyike sem ismer erkölcsi megfontolásokat. „Éppen ezért nekünk mindig, minden körülmények között az erkölcs útján kell maradnunk, mert ahol az erkölcs véget ér, ott véget ér az ember. Mert az erkölcs legfontosabb szava a tiszteleté, egymás kölcsönös tiszteletéé és megbecsüléséé. Az élet tiszteletéé” – zárta beszédét.
Svédország büszke
Reuven Rivlin, a kneszet elnöke méltatásában kiemelte: Wallenberg tagadta, hogy különbség tehető ember és ember között, és elég erősnek hitte magát ahhoz is, hogy megállítsa a halálvonatokat. Idézte a Talmudot: aki egy embert megment, egész világot ment meg.
Per Westerberg, a svéd parlament elnöke arról beszélt, hogy Wallenberg emléke tovább él azokban, akiket megmentett, és leszármazottaikban. Svédország büszke egykori diplomatájára – hangsúlyozta –, mert példa azok előtt, akik fellépnek az autokrácia, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen. Ugyanakkor hozzátette, Wallenberg születésének századik évfordulóján helye van az önkritikának is, hiszen Svédországnak többet kellett volna tennie azért, hogy megmentse őt a szovjet fogságból.
Az ember dönthet helyesen
Ezt hangsúlyozta beszédében Wallenberg unokahúga, Louise Von Dardel is, rámutatva, továbbra sincs válasz arra, hogy miért kellett raboskodnia, mi történt vele eközben, és miért nem szabadították ki. Mint mondta, Svédországnak mindent meg kell tennie azért, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjanak. Szólt arról is, bizonyítékok alapján állítható, hogy nagybátyja még élt halálának korábban feltételezett időpontjában, 1945 júniusában, de van, aki azt állítja, hogy még a hatvanas években is életben volt.
A megemlékezésen beszédet mondott Israel Meir Lau rabbi, a Jad Vasem Intézet elnöke, valamint az a Nomi Gur, akit tizennégy évesen Wallenberg a budapesti Duna-parton mentett meg a biztos haláltól. Ő azt mondta: Wallenberg a bizonyíték arra, hogy az embernek van választása, és dönthet helyesen.
A száz éve, 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint húszezer ember életét mentette meg közvetlenül azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el, illetve védett házakba menekítette őket. Ő tántorította el a megszálló német erőket attól, hogy lemészárolják a fővárosi gettó mintegy 70 ezer lakóját. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a további sorsa bizonytalan, így halálának pontos helye és ideje sem ismert.
Áder kedd délelőtt Jeruzsálemben Benjamin Netanjahuval tárgyalt. A magyar köztársasági elnök arra biztatta az izraeli miniszterelnököt, személyesen győződjön meg arról, hogy a zsidó kultúra a reneszánszát éli Magyarországon.
A köztársasági elnök hétfőn Simon Peresz izraeli államfőt is budapesti látogatásra hívta meg. Áder János ezután a Jad Vasem Intézetnek, a világ legnagyobb holokauszt-emlékközpontjának a felkeresésével folytatta izraeli látogatását, miután korábban Izrael több szent helyét, köztük a siratófalat is felkereste.
