Basescu akcióba lendülhet

Felszámolná a társadalmat megosztó törésvonalakat, ugyanakkor az általa "államcsínynek" nevezett intézményelfoglalás felelőseit is elszámoltatná Traian Basescu.

Basescu megállapította, hogy a társadalmat ideológiai, szociális és gazdasági törésvonalak osztják meg, és úgy vélekedett, hogy ezek felszámolása lesz legfontosabb feladata, amikor visszatér az elnöki hivatalba. Basescu Románia megromlott külföldi megítélését is újjáépítené. A hivatalába visszatérni készülő Basescu ugyanakkor azt mondta, a „meghiúsult államcsíny" szervezőinek, azoknak, akik az állami intézményeket politikai érdekeiknek rendelték alá, törvény előtt kell felelniük tetteikért.

Állást foglaltak Ponta és Antonescu ellen

A romániai magyarok a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazáson tanúsított magatartásukkal a demokrácia, valamint a román és a magyar érdekek mellett foglaltak állást – jelentette ki hétfőn Nagyváradon Tőkés László európai parlamenti képviselő.

Az EP-lépviselő, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is, sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy a romániai magyarok távolmaradásukkal nem a „politikai abszenteizmus" gyakorlatához folyamodtak, hanem politikai opciójukat fejezték ki, és állást foglaltak a Ponta–Antonescu páros ellen.

Politikai értékítélet

Az erdélyi magyarság elutasította mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „kétszínűségét", mind a kormányzó román Szociál-liberális Szövetség  (USL) „törvénytelen balkáni hatalomszerzési kísérletét" a Traian Basescu román államelnök leváltásáról szervezett népszavazás alkalmából – véli az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).

A párt hétfői közleménye szerint az erdélyi magyarok józan politikai értékítéletének újabb bizonyítéka az, hogy a romániai magyarok döntő többsége tartózkodott a szavazástól, és az RMDSZ hivatalos – az Európai Néppárt véleményével is szembeforduló – állásfoglalása ellenére azonosult az EMNP világos álláspontjával.

Sokat ért a romániai magyarok véleménye

Májusi hatalomra kerülése óta számos demokráciacsorbító és kisebbségellenes intézkedést vezetett be a román kormány: megkurtították az alkotmánybíróság jogkörét, július 6-án felfüggesztették Traian Basescu államfőt, leváltották a képviselőház és a szenátus elnökét, komoly változtatásokat léptettek életbe a médiában, és azt a bizottságot is feloszlatták, amely kimondta, hogy Victor Ponta diplomamunkájában plagizált elemek vannak. Az EP szocialista prominensei (a házelnök Martin Schulz és a frakciót vezető Hannes Swoboda), valamint az Európai Bizottságot vezető José Manuel Barroso is aggodalmát fejezte ki a Romániában zajló folyamatok kapcsán.

Mint ismert, a Basescut támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) múlt kedden úgy döntött, hogy bojkottálja a népszavazást , és arra buzdította a szavazókat, hogy ne vegyenek részt a referendumon. Basescu is ugyanezt javasolta támogatóinak, arra számítva, hogy a részvétel nem éri majd el az 50 százalékot, mert a népszavazás csak akkor lett volna érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplők legalább fele, plusz egy fő megjelenik az urnák előtt. A vasárnapi referendum előtt a román államfőt támogatta Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki szombaton távolmaradásra kérte a romániai magyarokat, ugyanazt kérte támogatóitól az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt is, míg az RMDSZ részvételre buzdította a romániai magyarságot. A romániai magyarok egyébként alacsony részvételi aránnyal vettek részt a szavazáson.