Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ vezetője veszélyeztette a Csatáry-ügyben folyó nyomozás eredményességét – jelentette be Ibolya Tibor. A megbízott fővárosi főügyész ezt annak kapcsán mondta el, hogy háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették Csatáry Lászlót.
Balassa Zoltán kassai történész, aki áttanulmányozta Csatáry ügyészségi-bírósági aktáját, elmondta: 1948-ban a kassai járási népbíróság kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte a férfit háborús bűnösként.
Az mno.hu arról is beszámolt, hogy felkereste budapesti lakásán a legnagyobb brit bulvárlap Csatáry Lászlót, akit a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ a világ legkeresettebb háborús bűnösének tart.
Tomás Borec Csatáry ügyével kapcsolatban elmondta: a szlovák igazságügyi tárca már el is juttatta a volt csendőrtiszt ellen lefolytatott per – a Nemzeti Emlékezet Intézetétől (ÚPN) megszerzett – dokumentumait a kassai járásbíróságnak, arra kérve a bíróságot, hogy az gyorsan járjon el az ügyben. Hozzátette: azt szeretné, ha a gyűjtőtábor volt parancsnoka elleni eljárást Szlovákiában folytatnák le.
„Tekintettel a közben eltelt időre, tudatosítjuk, hogy az egyik utolsó olyan lehetőség áll előttünk, hogy büntessünk a második világháború idején elkövetett háborús bűntettekért” – hangsúlyozta Borec. Leszögezte: véleménye szerint Csatáry bűntettei elévülhetetlenek, és azok elkövetésére nem szolgálhat mentségül az sem, hogy parancs alapján cselekedett.
A szlovák igazságügy-miniszter szerint több mindentől függ az, hogy végül megvalósul-e Csatáry kiadatása. Elsődlegesen attól, hogy az illetékes szlovák bíróság kérvényezni fogja-e azt, valamint attól is, hogy a magyar bíróság eleget tesz-e a kérésnek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az igazságügyi tárca minden segítséget megad az illetékes szlovák bíróságnak, de annak döntésébe nem szólhat bele.
A Nemzeti Emlékezet Intézete pénteken Pozsonyban mutatta be a Csatáry László ellen 1948-ban a kommunista állambiztonsági szerv (StB) által folytatott vizsgálat jegyzőkönyvezett dokumentumait. Ez a dokumentumköteg – több tanúvallomás mellett a Csatáryra kirótt halálbüntetés – azt a 11 oldalas ítéletét is tartalmazza, amelynek eredetije hiányzik a kassai állami archívumban őrzött perdokumentációból.
A múlt héten a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége (ÚZZNO) többek között éppen erre a „jogerős ítéletre” hivatkozva szorgalmazta, hogy az illetékes szlovák szervek kezdeményezzék Csatáry László kiadatását. Monika Jankovská, a szlovák igazságügyi tárca államtitkára szerint amennyiben egy európai elfogatóparancs alapján kiadnák Szlovákiának Csatáryt, a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az ügyben illetékes bíróság életfogytiglanra változtatná a Népbíróság 1948-ban ellene hozott halálos ítéletet.
Csatáryt – aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában – július 18-án a nyomozó ügyészek háborús bűntettel gyanúsították meg és őrizetbe vették, néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezéséről döntött. A kassai gyűjtőtábor egykori parancsnoka tagadja bűnösségét.
