Az EP strasbourgi plenáris ülése csütörtökön foglalkozott a júniusi konferenciával, amely 20 évvel az első, úgynevezett Föld-csúcs után hozza össze az állam- és kormányfőket, hogy a zöldgazdaságról értekezzenek. A vitában felszólalva Bánki Erik leszögezte: „Noha Földünk fenntarthatatlan kizsákmányolásának riasztó következményei ma már mindenki számára ismertek, a folyamatok visszafordítására pedig rendelkezésünkre áll a megfelelő tudás és technológia, a politikai szándék még mindig hiányzik, a cselekvés akadozik.” Felhívta a figyelmet: „A Rióban elfogadott hangzatos célok megvalósítása továbbra is közös felelősségünk, az igazi munka még előttünk áll.”
Utalt arra is, hogy a konferencián Magyarország nevében Áder János köztársasági elnök a víz kérdését helyezte a középpontba. Bánki Erik úgy vélte: bár az Európai Unió hamar felismerte a víz stratégiai jelentőségét, és élen jár a fenntartható vízgazdálkodáshoz vezető úton, mégis kevés ahhoz, hogy önmaga oldja meg a vízellátás globális problémáit. A képviselő szerint ezért mielőbbi hatékony nemzetközi vízügyi együttműködésre van szükség.
Zöldgazdaság
Gurmai Zita úgy értékelte, hogy mindent összevetve „kétségbeejtően kevés valódi eredmény” született a csúcstalálkozón. Hiányolta, hogy a célkitűzések végrehajtására semmiféle időkeretet nem határoztak meg, továbbá a záródokumentumban alig esik szó olyan fontos témákról, mint a zöld- és szociálisan befogadó gazdaság. Figyelemre méltónak nevezte viszont, hogy a záródokumentum „foglalkozik a zöldgazdaság fontosságával és hangsúlyoz olyan fontos témákat, mint a társadalmi nemek közötti egyenlőség és a társadalmi részvétel előmozdítása”.
Megegyezés
Felszólalt a szlovákiai magyar Mészáros Alajos is. Úgy vélte, a találkozó nem nevezhető sikernek, de „nem is várhattunk az adott helyzetben nagy eredményeket”. Kifejtette: „Sokkal hatékonyabban és eltökéltebben kell lépni a nemzetközi porondon, hogy azt a keveset, amit elértünk, át tudjuk ültetni esetleg a gyakorlatba is. (...) Elsősorban nekünk kell megegyeznünk egymás között, úgy a tagállamoknak, mint a politikai csoportoknak.”
