Martonyi nem zárta ki a katonai beavatkozás lehetőségét

Magyarország külügyminisztere szerint nincs kilátásban, de nem is zárható ki egy esetleges szíriai katonai beavatkozás.

A közel száz nyugati ország és arab állam harmadik, Párizsban rendezett találkozóján pénteken elfogadott zárónyilatkozatban egyebek mellett az is szerepel, hogy a Szíria barátai országcsoport az ENSZ alapokmányának VII. fejezete alapján egy olyan, kényszerítő erejű határozat sürgős elfogadását kéri a Biztonsági Tanácstól, amely kötelezi a szíriai rezsimet az Annan-terv alkalmazására. A VII. fejezet lehetőséget teremtene a nemzetközi közösségnek az erő alkalmazására is.

„Katonai beavatkozásról nem beszélünk. Ami azt jelenti, hogy az uralkodó álláspont (a konferencián az volt): nem helyezzük kilátásba, és nem is zárjuk ki” – mondta a külügyminiszter. Martonyi bízik abban, hogy száz ország közös fellépése „előbb vagy utóbb” következményekkel jár, de azt nem tudta megmondani, hogy ez mikor következhet be. Véleménye szerint a konferencia eredményének tekinthető, hogy „a nyomás minden szempontból fokozódik, hogy a szankciókat valószínűleg erősíteni fogják, és hogy növekszik a humanitárius segítség, valamint az egység is kezd létrejönni a szíriai ellenzék körében”.

Martonyi bizakodik

A fő kérdés szerinte ugyanakkor az, hogy mi történik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, azaz hogy a genfi béketervet sikerül-e átvenni egy BT-határozatba. Ez pedig – mint a külügyminiszter felhívta a figyelmet – döntően Oroszországon és Kínán múlik. Ezért a párizsi találkozó természetesen az orosz és kínai álláspontot is befolyásolni kívánta abban a reményben, hogy „ha ennyi ország kimondja egyértelműen, hogy Bassár el-Aszad (szíriai elnöknek) és társainak menniük kell, akkor ez hatást gyakorol a Biztonsági Tanácsra”. A BT-ben Kína és Oroszország vétójoggal rendelkezik, s eddig minden nemzetközi szankciót megakadályozott Szíria ellen.

„Ez a konferencia ilyen szempontból hasznos volt, ez az üzenet átmegy, és lesz egy következő konferencia Marokkóban augusztusban” – mondta Martonyi. „Nagyon remélem, hogy addigra a helyzet változni fog, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan” – tette hozzá.

A távirati iroda azon kérdésére, hogy lát-e esélyt arra, hogy a párizsi konferencia nyomására Oroszország álláspontja megváltozzon, a külügyminiszter azt válaszolta: „Nincs más esély. A konferenciának az volt a célja, hogy nyomást gyakoroljon ebben az irányban”.

Oroszország és Kína nem volt jelen Párizsban

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Törökország, Irak, Kuvait és Katar külügyminiszterei, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Nabíl al-Arabi, az Arab Liga főtitkára és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton Genfben vitatta meg a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a világszervezet és az Arab Liga szíriai különmegbízottja által kidolgozott rendezési tervet.

Az elvi megállapodást követően a szíriai ellenzék azt elutasította, az aláírók pedig különbözőképpen értelmezték. Moszkva és Peking azt hangoztatta, hogy a szíriaiaknak kell dönteniük a jövőjükről, a nyugati országok pedig a szíriai elnök távozását követelték. A párizsi konferencián viszont nem volt jelen a szíriai rezsim legfőbb nemzetközi támogatójának számító Oroszország és Kína.

Francois Hollande francia elnök szerint „senki nem vitathatja”, hogy a szíriai konfliktus most már a nemzetközi békét és biztonságot fenyegeti, ezért Bassár el-Aszad elnöknek távoznia kell a hatalomból és átmeneti kormánynak kell megalakulnia. A Szíria barátai csoport zárónyilatkozatban is követelte Aszad távozását.

Damaszkuszt bírálja az ENSZ

Újabb határozatban bírálta élesen a szíriai kormányt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, amely egyúttal felszólította a szemben álló feleket az erőszak beszüntetésére. A genfi székhelyű szervezet pénteken elfogadott határozatában nemzetközi vizsgálatot sürgetett a Szíriában elkövetett bűntettek feltárására.

A 47 tagú testületben 41-en támogatták a határozatot. Három ország, Kína, Oroszország és Kuba ellene szavazott, három további állam pedig tartózkodott. A szíriai konfliktus kezdete óta a szervezet már több olyan határozatot is elfogadott, amelyben elítélte az erőszakot és független vizsgálatot követelt, de ezek nem hoztak eredményt.

„Összeomlás fenyeget”

Több ezer szíriai menekült el lakhelyéről az utóbbi két hétben a kormányerők és a felkelők közötti harcok elől, és sokan nem jutnak elegendő élelemhez – közölte pénteken az ENSZ. Hét tartomány egyes részein megháromszorozódtak az élelmiszerárak, a földművesek és állattenyésztők megélhetését pedig „összeomlás fenyegeti”, mert a mezőgazdasági gépek üzemeltetéséhez nincs elegendő dízelüzemanyag.

A Damaszkusztól 15 kilométerre fekvő, 200 ezer lakosú Dúma városából az emberek nagy része a fővárosba menekült. A Szíria keleti részén található Deir ez-Zorból pedig harmincezren indultak északi irányba az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának pénteki közlése szerint. A szíriai Vörös Félhold szervezet szerint az arab országban már mintegy félmillióan kényszerültek elhagyni lakhelyüket.

Ellenzéki központot foglalt vissza a hadsereg

A szíriai hadsereg átvette az ellenőrzést a felkelők egyik, Idlíb tartományban lévő központja felett, miközben Damaszkuszban is folytatódtak a harcok – közölték pénteken rezsimellenes aktivisták. A hadsereg helikoptertámogatással vezetett támadást az észak-szíriai Hán-Sejhún városa ellen. Az összecsapás során legalább 25 felkelő meghalt, az ellenzéki csapatok visszavonulásra kényszerültek. Helyi harcosok állítása szerint a kormányellenes erők a hét elején a hadsereg hat katonai járművét lőtték ki ugyanott.

A 70 ezres, eddig a felkelők egyik szilárd pontjának számító város lakosságának állítólag 80 százaléka elmenekült. Ezzel párhuzamosan Damaszkusz egyik központi városrészében is összecsapások voltak, amikor a biztonsági erők megpróbáltak feloszlatni egy Bassár el-Aszad elnök elleni tüntetést. A városrészben robbanásokat és gépfegyverek ropogását lehetett hallani, s páncélozott katonai járművek vonultak fel. Szemtanúk szerint hat ember megsebesült, egyikük állapota válságos.

Ellenzéki források szerint pénteken számos további összecsapás történt a 16 hónapja forrongó közel-keleti országban. Egy fővárosi palesztin menekülttáborban tüntetőkre lőttek a kormányerők, két városszéli kerületet pedig ágyúzott a hadsereg.