Az idő előrehaladtával a figyelmesebbek egyre több kapcsolódási pontot fedezhetnek fel Ciprus és Magyarország között. No, persze nem a bősz függetlenségi küzdelem vagy a narancs varázsa köti össze a két népet, inkább a mögöttünk hagyott esztendők történései. Mindkét ország töretlenül hisz a nemzeti futball felemelkedésében, az offshore cégek nyújtotta lehetőségekben, 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz, került gazdasági lejtmenetbe azóta, és immár a kardhal alakú szigeten is felerősödnek az elmúlt nyolc év ballépéseit firtató kérdések. Ciprus vasárnaptól az EU soros elnöke, ugyanakkor a kitüntető tisztség elnyerése, és a végső kétségbeesés miatti uniós segélycsomag kérelme – ahogy a parlament elnöke oly találóan megfogalmazta – tragikus egybeesés. Annyi bizonyos, Nicosia számára most nem az uniós korifeusok kedélyes protokoll látogatásai jelentik majd a legfőbb kihívást. A cél ehelyett egyértelműen az életben maradás lesz.
Az unióhoz a törökök lakta északi, „megszállt” területek nélkül csatlakozó Ciprust hosszú évek óta a szolgáltató szektor húzza, azon belül is az idegenforgalom és a pénzügyi szféra. A gazdasági világválság az építőipar mellett e két területre csapott le a legkeményebben. A szigetre érkező turisták száma komoly ütemben kezdett visszaesni, miközben a ciprusi bankok tőkeállománya is vészes apadásnak indult. Ez odáig fajult, hogy az európai bankfelügyelet tavaly már másfél milliárd euróra becsülte a legjelentősebb ciprusi pénzintézet pótlólagos tőkeigényét.
Súlyos görög teher
Június második hetében a Moody’s hitelminősítő a Bank of Cyprus és a Hellenic Bank Ltd.-t is leminősítette, és kilátásba helyezte két másik szigetországi pénzintézet adóskockázati rontását is. Mindez szoros összefüggésben áll a bankok görögországi fiókjaiból történő hatalmas mértékű betétkiáramlásával. A világ legnagyobb hitelminősítője néhány nappal később az ország adóskockázati besorolását is lerontotta.
Miközben az unió nettó befizetőinek szeme előtt Írország, Görögország, újabban pedig Spanyolország megmentése lebeg, Ciprus szép lassan beállt a megmentendők sorába, sőt immár dörömböl a segélyért. Úgy tűnik, a ciprusi vezetés számára üzenetértékkel bírt, amikor a Nemzetközi Pénzügyi Intézet havi jelentésében közölte: az ideiglenes euróövezeti mentőalap 250 milliárdjából már csak kis államok megmentésére futja. Miután uniós politikusok is megerősítették, Ciprust egy 8-10 milliárdos tőkeinjekció is megállíthatja a lejtőn, a kormány nem teketóriázott tovább. Hat nappal a uniós zászló átvétele előtt Ciprus az uniós mentőalaphoz fordult segítségért.
Még gondolkoznak, mennyit kérjenek
Az csupán a következő hetekben dől el, mekkora mentőcsomagra tart igényt Demetrisz Krisztofiasz kormánya, sokat segíthet viszont a becslésekben, hogy az EUobserver szerint a ciprusi bankok mintegy hárommilliárd eurót buktak a görög adósságcsere során, a lakosság hitelállománya pedig eléri a 22 milliárd eurót. Utóbbi majdnem
eléri a teljes ciprusi GDP-t. Eközben a gazdaság egyre gyorsabban zsugorodik, az első negyedévi adatok szerint immár a nemzeti össztermék 0,4 százalékával.
Elhúzódó recessziót feltételez a ciprusi és a görög pénzügyi szektor történelmi gyökerekből fakadó szoros kapcsolata, illetve hogy a kormány és a bankrendszer már korábban is részesült többmilliárdos külföldi tőkeinjekcióban, mégsem sikerült élénkíteni a gazdaságot. A munkanélküliség 10 százalék felett jár, az IMF jóslata szerint az ország összterméke 1 százalék körüli visszaeséssel számolhat idén. Ebben a helyzetben az államnak juttatandó 6-7 milliárdos, és a bankrendszerbe pumpálni kívánt 3-4 milliárdos tervezett keret sem mozdítja ki feltétlenül a szekeret a kátyúból.
A ciprusi tervek szerint a július 1-jétől induló uniós félév kiemelt feladatai közé tartozik majd az egységes tengerészeti politika kialakítása, a menekültüggyel kapcsolatos új szabályok kidolgozása, illetve a 2014–2020-as uniós költségvetés véglegesítése. A ciprusi kabinet Dániától veszi át az uniós stafétát, és izgatottan készül az uniós delegációk fogadására. Náluk talán már csak az Európai Bizottság–IMF–Európai Központi Bank trojka érkezését várják jobban Nicosiában.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét három félévre osztva elnöki „trojkák” látják el. Az elnöki időszak január 1-jétől június 30-ig illetve július 1-jétől december 31-ig tart. A soros állam fő feladata a tanács és a munkacsoportok ülései napirendjének meghatározása, összehívása, és az ülések levezetése a nemzeti érdekek háttérbe szorítása mellett. 2010 első felében a Belgium–Spanyolország–Magyarország trió elnökölt, hazánk tavaly januártól júniusig volt soros. 2011 júliusától 2012 decemberéig a lengyel–dán–ciprusi hármas tölti be ezt a szerepet. Ugyan még nem született meg a végső döntés, de 2014 elejétől az unióból éppen kitáncoló Görögország következne a soros elnökség élén.
