A szigetország hétfőn fordult segítségért uniós mentőalapokhoz, hogy felszínen tartsa gazdaságát, miután nem sikerült gyorshitelt kapnia Kínától, és egyelőre Oroszország is vonakodik megfejelni a tavaly ősszel folyósított 2,5 milliárd eurós kölcsönt. „Tragikus egybeesés, hogy Ciprus július 1-jén veszi át az unió soros elnöki tisztségét” – mondta Jiannakisz Omiru, a parlament elnöke.
A mentőcsomag összegét még nem határozták meg, de uniós tisztviselők úgy becsülik, hogy minimum 8 milliárd, de inkább 10 milliárd euróra lesz szükség. Ebből 6–7 milliárdot emészt fel az állam finanszírozása, 2–3 milliárdot pedig a bankok feltőkésítése. Még nyitott kérdés, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csatlakozik-e a hitelprogramhoz.
A gyenge hitelbesorolások miatt nem jut forráshoz
A görög válság különösen rombolóan hat Ciprusra, amelynek bankjai az ország 17,8 milliárd eurós belföldi össztermékéhez képest hatalmas kinnlevőségekkel bírnak Görögországban. A hónap végéig legalább 1,8 milliárd euróval kell feltőkésíteni a Cyprus Popular Banket (CPB), az ország második legnagyobb pénzintézetét. A kormány májusban lejegyezte a bank tőkepótló kötvénykibocsátását, hogy segítse a magántőke bevonását. Ez azonban azt jelenti, hogy ha a CPB nem tud pótlólagos forráshoz jutni a tőkepiacon – márpedig nem tud –, az államnak kell előteremtenie az összeget.
Ciprus azonban nem tud pénzhez jutni a nemzetközi piacon, mióta a nagy hitelminősítők bóvlistátusba rontották az ország hitelbesorolását. A CPB és a legnagyobb bank, a Bank of Cyprus 10-10 milliárd görög adósságpapírt tart a portfóliójában, és a nem fizető hitelek aránya 19, illetve 13 százalék. Az első negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a ciprusi belföldi össztermék, és az idén az IMF szerint 1 százalékkal tovább zsugorodik. A munkanélküliség áprilisban 10,1 százalék volt.
Korábban Görögország, Írország és Portugália is nemzetközi pénzügyi támogatásban részesült, míg az ugyancsak euróövezeti Spanyolország bankágazatának kért támogatást, de még nem hagyták jóvá.
