Luis De Guindos gazdasági miniszter Jean-Claude Juncker luxemburgi pénzügyminiszternek, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa (Eurogroup) elnökének küldött levelében azt írta, hogy a támogatás végső összegét később állapítanák meg, de elegendőnek kell lennie a bankok tőkeigényének kielégítésére és egy biztonsági tartalék képzésére. Jelezte, hogy július 9-éig kész szándéklevelet aláírni, amely tartalmazza a csomagra vonatkozó összes részletet.
A spanyol bankrendszert átvilágító két független könyvvizsgáló cég múlt héten bemutatott jelentése szerint legalább 62 milliárd euróra lesz szükség. Pénzügyi és kormánykörökből származó értesülések szerint az összeg zömét négy, részben már államosított bank, a Bankia, a CatalunyaCaixa, a NovaGalicia és a Banco de Valencia fogja kapni, ezeknek júliusig 40 milliárd eurónyi készpénzinjekcióra van szükségük.
A madridi kormány azt szeretné, hogy a pénzt a spanyol bankmentő alapon (Fondo de Reestructuración Ordenada Bancaria – FROB) keresztül folyósítsák, mert el akarja kerülni, hogy a kölcsön a spanyol szuverén adósságot növelje, tovább rontva az ország pénzügyi megítélését és megdrágítva az ország hitelfelvételi költségeit. Ebben a kérdésben még hosszas tárgyalások várhatók. Német kormánykörökben azonban már június elején utaltak rá, hogy dolgoznak egy kompromisszumos megoldáson.
Az ingatlanbuborékot megsínyli a spanyol gazdaság
A spanyol bankoknak összesen 298 milliárd euró kintlevősége van ingatlanfejlesztőknél, ez a spanyol bruttó hazai termék mintegy 30 százaléka. Az összeg felének törlesztésével már késedelemben vannak az adósok, és a gazdasági helyzet romlásával ez az arány nőni fog.
A bankok 54 milliárd eurót már leírtak a 2008-ban kirobbant ingatlanpiaci válság okozta veszteségeikből. Az ingatlanbuborék kipukkadása, 2008 után robbanásszerűen nőtt a bankok rossz hitelállománya, mert a válság és a növekvő munkanélküliség miatt az emberek nem tudták törleszteni jelzáloghiteleiket. A spanyol jegybank adatai szerint a bankrendszer kétes kinnlevősége 175 milliárd euróra rúg.
Rehn üdvözölte a kérést
Brüsszeli közleményében Olli Rehn az Európai Bizottság alelnöke és pénzügyi biztosa üdvözölte a spanyol kérést, és reményét fejezte ki, hogy néhány héten belül eljuthatnak a hivatalos megállapodás aláírásáig. Rehn emlékeztetett arra, hogy független szakértők nemrégiben becsülték fel a spanyol bankágazat tőkeszükségletét. Ez kiváló alap az Európai Bizottság munkájához – tette hozzá. A bankszektor helyzetének értékelése mellett a bizottsági szakértők azon is dolgoznak, hogy meghatározzák a nemzetközi támogatás feltételeit. Rehn megerősítette, hogy ez kizárólag a bankágazatra vonatkozik.
Egyúttal jelezte, hogy azt várja Spanyolországtól: az eddigi ütemet fenntartva folytatja a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést célzó reformokat, miközben eleget tesz a túlzott államháztartási deficit miatti eljárás keretében vállalt kötelezettségeknek is. A mostani kérés alapján készülő megállapodás összeállításában az Európai Bizottság mellett az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is részt vesz. Rehn hangoztatta, hogy a bankágazat megerősítése a spanyol gazdaságba vetett bizalom visszaállításának kulcstényezője.
Német nem
Mint arról az MNO korábban beszámolt, szakértők véleménye szerint a spanyol bankágazat megsegítéséhez 51–62 milliárd euróra lehet szükség.Több miniszter és elemzők is úgy vélekedtek, hogy megnyugtatná a piacokat, ha mielőbb kiderülnének a spanyol program részletei. Az eurócsoport már jelezte, hogy Spanyolország számíthat a segítségére, és a miniszterek akkor egyetértettek abban is, hogy a támogatás akár a 100 milliárd eurót is elérheti. Jelezték, hogy elképzelésük szerint a tényleges tőkeszükséglet mellett a nemzetközi program „biztonsági többletrészt” is tartalmaz majd.
A németek kétharmada ellenzi, hogy Németország részt vegyen a pénzügyileg megrendült spanyol bankok megsegítésében – derül ki egy vasárnap ismertetett közvélemény-kutatásból.
origo.hu
Utasokkal a fedélzetén gyulladt ki egy busz
