A kormánypártok bojkottja miatt a meghirdetett időpontban nem gyűltek össze a határozathozatalhoz szükséges számban a szenátorok és képviselők a román parlament hétfői rendkívüli ülésén, amelyen a törvényhozóknak hivatalosan tudomásul kellett volna venniük az államfő leváltásáról rendezett népszavazás érvénytelenségéről szóló alkotmánybírósági határozatot. Az alkotmány szerint az alkotmánybíróság határozatát a parlament együttes ülésén kell ismertetni, amely ezt követően, a hivatalos közlönyben való megjelenésekor lép hatályba.
A rosszul sikerült puccs legnagyobb vesztese Crin Antonescu és pártja, a Nemzeti Liberális Párt, ezért nem csoda, hogy részükről tapasztalhatók a leghevesebb és gyakran legirracionálisabb nyilatkozatok – olvasható Pászkán Zsolt romániai politikai szakértő blogjában. Úgy látja, a párt nemcsak kifele, a többi párttal és a külföldi partnerekkel szemben kezd egyre vadabbul viselkedni, de az alakulaton belül is megindultak a morgolódások. Egyre nő a nyomás és könnyen meglehet, hogy az alakulófélben lévő új jobboldali pólus magába szippantja a magukat még mindig a politikai színpad e térfelén elképzelő liberálisokat, Antonescut és még néhány követőjét a baloldalon hagyva – tette hozzá. Pászkán szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulása pedig meglehetősen nehéz helyzetbe hozná a baloldalt, mely kénytelen lenne egyedül viselni a kudarcos puccs, illetve a kormányzás továbbra sem túl rózsás eredményeinek következményeit.
Ezt követően a szociáldemokraták megváltoztatták a döntésüket, és Ponta személyes SMS-ekben kérte a képviselőket, hogy vegyenek részt az ülésen. Végül 238 képviselő jelent meg, ami 21 fővel több, mint amennyi a határozatképességhez kellett, majd 195 szavazattal elfogadták az ülés egyetlen napirendjét, amely az alkotmánybírósági határozat felolvasása volt.
Megbomlott az egység?
Az Alkotmánybíróság bírája felolvasta a testület határozatát. Kimondta a referendum érvénytelenségét, Crin Antonescu ideiglenes államelnöki mandátumának megszüntetését és Traian Basescu visszahelyezését az államelnöki tisztségbe.
A szociáldemokrata képviselők korábban azért döntöttek a bojkott mellett, mert a liberálisok is ezt támogatták, és nem szerették volna, ha a felek között ebben a kérdésben nézetkülönbség alakul ki. Úgy tűnik, ezt nem sikerült elkerülni, mivel a szocdem képviselők egy része végül bement a terembe, így a pártszövetségben megbomlott az egység.
Szabályos volt a referendum
A májusban hatalomra került Szociálliberális Unió már korábban is minden eszközt bevetett, hogy akár a jogszabályokat is felrúgva eltakarítsa az útjából Basescut, majd az érvénytelen népszavazást követően a legfőbb célja az volt, hogy a választói névjegyzékből teljesen jogtalanul töröljék ki a külföldön élő román állampolgárokat. Az alkotmánybíróság végül augusztus 21-én döntött úgy, hogy érvénytelen volt a július 29-i referendum és az elnök visszatérhet a hivatalába.
Az alkotmánybíróság – a döntésről kiadott sajtóközlemény szerint – megállapította, hogy a népszavazást szabályosan bonyolították le, valamint megerősítette a központi választási iroda által közölt végeredményt. Megállapította azt is, hogy a referendumon nem vett részt az állandó választói névjegyzékben szereplő állampolgárok legalább fele plusz egy fő, ami az érvényesség előfeltétele lett volna.
Az államfő elleni baloldali „puccskísérlet” megbukott, nem lesz előre hozott elnökválasztás, Traian Basescu 2014-ig mindenképpen marad. Az államfőt nem tudták bűnbakká tenni, s várhatóan nem indul újabb felfüggesztési eljárás ellene, mivel egy megismételt referendumon hasonló eredmény születne – hangsúlyozta az MNO-nak adott nyilatkozatában Szász Alpár Zoltán.
A népszavazás és az azt övező politikai csaták a román közjogi berendezkedés problémáit mutatják, amit már hosszú ideje képtelenek orvosolni a parlamenti pártok. A Ponta–Basescu kötélhúzás azonban káros hatással van mind az ország gazdasági helyzetére, mind nemzetközi megítélésére.
A Velencei Bizottság korábbi közleménye szerint továbbra is nyomást gyakorolnak Romániában az alkotmánybíróságra, és a testület felszólította a román hatóságokat, pártokat, hogy a továbbiakban tartózkodjanak ettől.
A népszavazás kapcsán a belügyminisztériumra nehezedő „nyomásgyakorlás” miatt lemondott tisztségéről Ioan Rus belügyminiszter és Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős miniszter. A bukaresti belügyminisztérium egyik államtitkára, Ioan Nicolae Cabulea ellen a román ügyészség bűnvádi eljárást indított hivatali visszaélés gyanújával.
Zuhanórepülésbe kezdett a kormányzó romániai Szociálliberális Unió (USL) népszerűsége júliusban. A Traian Basescu államfő elmozdítását kezdeményező alakulat öt százalékot veszített, míg a Demokrata-Liberális Párt (PDL), ha lassan is, de erősödik.
