Az ünnepi megemlékezést szeptember 27-én akarták megrendezni, ám „a kínai fél arról tájékoztatta vasárnap a japán felet, hogy le akarja mondani az ünnepséget” – írta a hírügynökség jól tájékozott forrásokra hivatkozva. Ugyanakkor Dang Csia-hszüan egykori külügyminiszter kész találkozni egy japán küldöttséggel, amennyiben a kétoldalú viszony érdekében munkálkodó japán körök úgy határoznak, hogy delegációt küldenek Pekingbe – tette hozzá a Jiji Press. A félhivatalos Kyodo japán hírügynökség a megemlékezés lemondását megtorlásnak minősítette azért, mert Tokió a hónap elején megvásárolta a Szenkaku-szigetcsoport (kínai nevén Diaojü/Tiaoyu) három tagját egy magánszemélytől, amit Peking a kínai szuverenitást sértő lépésnek minősített.
Pingpong-diplomácia
A két kelet-ázsiai ország 1972 őszén vette föl egymással a diplomáciai kapcsolatokat. A lépés előzményeként Richard Nixon amerikai elnök 1972 februárjában – a kínai–amerikai „pingpong-diplomácia” nyomán – Pekingbe látogatott. Ennek során Mao Ce-tung kínai vezetővel megállapodott arról, hogy az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság diplomáciai viszonyt létesít egymással, és Washington Tajvan helyett a pekingi kormányt ismeri el a kínai nép törvényes képviselőjének. Ez a lépés nyitotta meg az utat Peking és az Egyesült Államok legfőbb ázsiai szövetségesének számító Tokió közötti kapcsolatok normalizálása előtt.
Tüntetések
A Kelet-kínai-tengeren lévő lakatlan szigetcsoport hovatartozása miatt az utóbbi hónapokban feszültté vált Japán és Kína viszonya. A feszültséget tovább élezte a Szenkaku-szigetek egy részének japán állami tulajdonba kerülése. Csütörtökön tíz újabb kínai kutatóhajó jelent meg a vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri szigetek közelében, miközben Pekingben a hatóságok a szigetvita miatt kitört Japán-ellenes tüntetések beszüntetésére szólították fel a lakosságot. Noda Josihiko japán miniszterelnök egy tévényilatkozatában azt mondta, fontolóra veszi, hogy különmegbízottat küldjön Pekingbe a két ország közti kapcsolat helyreállítása érdekében. Kínában a japán államosítás hírére országszerte Japán-ellenes tüntetések törtek ki, amelyek több ízben erőszakba torkolltak a szigetország állampolgáraival és cégeivel szemben. A demonstrációk miatt a legtöbb japán tulajdonú gyár és bolt időlegesen bezárt Kínában.
