„A bűncselekményt az elkövetők Kassán 1945. január 10-én az államhatalom képviselőiként követték el azáltal, hogy ok nélkül letartóztattak, majd a kassai rendőrkapitányság Moyzes utcai épületében fogva tartottak egy 17 éves kassai férfit. Az érintettet később kényszermunkára egy pontosabban nem meghatározott németországi helyszínre deportálták, ahonnan csak 1945. augusztus 14-én tért vissza Kassára” – pontosította az eljárás részleteit Jana Mesárová kassai rendőrségi szóvivő.
Milan Filicko, a kassai járási ügyészség szóvivője szerint az ügyészség az ügy következő lépéseként vizsgálat alá veti a büntetőeljárás megindításáról szóló rendőrségi határozatot. Amennyiben az ügyészség azt hatályosítja, a vizsgálat vádemelési javaslattal vagy egyéb, az eljárás során hozott döntéssel folytatódhat.
Az MTI augusztus 21-i értesüléseivel szemben a Budai Központi Kerületi Bíróság – nem jogerősen – 3 hónappal meghosszabbította Csatáry László házi őrizetét. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a szökés, elrejtőzés veszélye miatt kérte a kényszerintézkedés meghosszabbítását. Augusztus 22-i közleményében a Fővárosi Törvényszék sajtó- és nemzetközi kapcsolatok osztálya arról tájékoztatott, a házi őrizet legfeljebb 2012. november 18-áig tart.
Csatáry László a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán, az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásában. Efraim Zuroff, a szervezet jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel Csatáry Lászlót 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt.
Ebben nem indult eljárás
A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz; az 1944-es deportálások ügyében tovább folyik a nyomozás. A 97 éves Csatáry kezdettől fogva tagadja bűnösségét.
Több jogi szakértő is azt nyilatkozta szeptember elején a Magyar Nemzetnek, hogy felvetődik a hamis vád gyanúja Zuroff alaptalannak bizonyult feljelentése miatt, és ezért az ügyészségnek hivatalból kellene büntetőeljárást indítania. Az ügyészség nem lépett, ezért tett feljelentést hamis vád gyanújával egy magánszemély, illetve jobbikos politikusok. E bűncselekményért akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Efraim Zuroff akkor a jobboldal bosszújának nevezte az ellene tett feljelentéseket.
A Magyar Hírlapnak adott interjújában Csatáry László azt mondta: a kassai gettónál kétszer járt, a foglyok sorsáról pedig nem a rendőrség, hanem a németek döntöttek. Az egykori csendőr hozzátette: rendőrségi fogalmazóként dolgozott 1942-től 1944-ig, és mivel jól beszélt németül, ezért bízták meg azzal, hogy a német katonák összekötője legyen. Csatáry László az interjúban közölte: nem tudja, hogy miért ítélték halálra az egykori Csehszlovákiában, mivel később a kanadai hatóságok nem találtak olyan dokumentumokat, amelyek alapján bűnösnek mondták volna ki.
