A Kossuth Rádió Esti Krónika című műsorában hétfőn elhangzott: a kirendelt szaktanácsadó szerint Csatáry 1941-ben nem tartózkodott Kassán, és lehetősége sem lett volna beavatkozni a deportálásokba. Csatáry László ellen az 1944-es deportálások miatt tovább folyik a nyomozás. A hírműsorban kitértek arra, hogy Csatáry Lászlót, a kassai internálótábor volt parancsnokát kétszer jelentette fel Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója. Először az 1944-es, majd később az 1941-es deportálások miatt.
Az 1944-es kassai eseményekkel kapcsolatban a Budapesti Nyomozó Ügyészség a múlt hónapban háborús bűntett miatt gyanúsítottként hallgatta ki a most 97 éves férfit. Az 1941-es kassai deportálásokkal, vagyis a munkaszolgálatból visszahívott, majd haláltáborokba küldött emberekkel kapcsolatban azonban a kirendelt történész szaktanácsadó tisztázta Csatáryt. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a műsorban elmondta: „A nyomozás során eddig beszerzett adatok szerint a feljelentő állításával szemben a gyanúsított a kamenyec-podolszkiji deportálásokkal nem hozható összefüggésbe.”
Akkor hatályos jogszabályok
A szóvivő rámutatott: a kirendelt szaktanácsadó szerint dokumentumok bizonyítják, hogy Csatáry László az 1941-es deportálások idején nem tartózkodott Kassán, ráadásul akkori beosztása miatt nem is tudta volna befolyásolni a háromszáz hontalan zsidó deportálását. A szaktanácsadó kiderítette azt is, hogy az akkor hatályos jogszabályok alapján hontalan zsidókat nem küldhettek munkaszolgálatra, így őket Csatáry nem is hívhatta vissza. Az 1944-es deportálásokkal kapcsolatban azonban az ügyészség tovább vizsgálja Csatáry szerepét – tette hozzá.
Házi őrizetben
Csatáryt – aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában – július 18-án a nyomozó ügyészek háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették. Néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezéséről is döntött. A 97 éves férfit többször is kihallgatták, ezek során tagadta, hogy kegyetlenkedett volna a kassai gettóban.
Ugyanakkor a Magyar Hírlapnak adott interjújában Csatáry László azt mondta: a kassai gettónál kétszer járt, a foglyok sorsáról pedig nem a rendőrség, hanem a németek döntöttek. Az egykori csendőr hozzátette: rendőrségi fogalmazóként dolgozott 1942-től 1944-ig, és mivel jól beszélt németül, ezért bízták meg azzal, hogy a német katonák összekötője legyen. Csatáry László az interjúban közölte: nem tudja, hogy miért ítélték halálra az egykori Csehszlovákiában, mivel később a kanadai hatóságok nem találtak olyan dokumentumokat, amelyek alapján bűnösnek mondták volna ki.