A 97 éves férfit az ügyészség gépkocsijával szállították a Belgrád rakparti épületbe; csaknem három órán át tartott a kihallgatása, majd az ügyészség zárt garázsában szállt be ugyanabba az autóba, és azzal szállították haza.
Csatáryt – aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában – július 18-án Budapesten a nyomozó ügyészek emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették, néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezéséről döntött.
Mindent cáfolt
Csatáry László kirendelt védőügyvédje a keddi kihallgatás után elmondta: újabb gyanúsítás nem történt, az ügyészség által feltárt bizonyítékokról kérdezték védencét. Horváth B. Gábor hozzátette: Csatáry László tételesen cáfolta a terhére rótt bűncselekményeket.
Az ügyvéd tájékoztatása szerint ügyfele az antiszemitizmus gyanúját is igyekezett cáfolni meghallgatásán. Csatáry László a kihallgatásán azt is cáfolta, hogy gettóparancsnok lett volna. Az ügyvéd hangsúlyozta: védence nem írt alá ilyen titulussal dokumentumot. Azt nem tudni, hogy az időközben nyilvánosságra került dokumentumokat ki írta alá, ahogyan azt sem, hogy ezek hamisítványok-e, illetve azokat milyen minőségében láthatta el kézjegyével. Ezek hitelességét a nyomozó hatóságoknak kell bizonyítaniuk – tette hozzá.
Az ügyészségen 10-15 olyan tanúvallomást is a védence elé tártak, amelyeket más büntetőügyekben tettek, és amelyekben megemlítették Csatáry László korabeli kassai tevékenységét – tette hozzá a védőügyvéd. A 97 éves férfi tagadta, hogy kegyetlenkedett volna a kassai gettóban. Ügyvédje szerint elképzelhető, hogy a tanúk a védencét összetéveszthették valakivel. Példaként említette, hogy a tanúvallomásokban szereplő fekete egyenruhát a német hadsereg katonái és nem a magyar rendőrség tagjai hordtak.
Kérdéses a szlovákiai kiadatás
Horváth B. Gábor elmondása szerint Csatáry László fizikailag jól viselte a csaknem három órán át tartó kihallgatást. Az ügyvéd nem tudta megmondani, mikor folytatódnak a kihallgatások, ahogyan egy esetleges szlovákiai kiadatásról sem tudott nyilatkozni.
Tomás Borec szlovák igazságügy-miniszter hétfőn Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a szlovák igazságügyi tárca már el is juttatta a volt csendőrtiszt ellen lefolytatott per – a szlovákiai Nemzeti Emlékezet Intézetétől megszerzett – dokumentumait a kassai járásbíróságnak, arra kérve a bíróságot, hogy az gyorsan járjon el az ügyben. Hozzátette: azt szeretné, ha a gyűjtőtábor volt parancsnoka elleni eljárást Szlovákiában folytatnák le. Véleménye szerint Csatáry bűntettei nem évülnek el, és elkövetésükre nem szolgálhat mentségül az sem, hogy parancs alapján cselekedett.
A magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szintén hétfőn közölte, hogy a Fővárosi Törvényszék dönthet Csatáry László Szlovákiának történő kiadatásáról, de ebben az ügyben még nem érkezett európai elfogatóparancs, és a KIM-nek nincs tudomása arról, hogy kibocsátottak ilyen dokumentumot.
Csak a bíróság dönthet
Azzal kapcsolatban, hogy Csatáry kiadatását szeretné elérni a szlovák igazságügy-miniszter, rávilágítottak arra is, hogy a KIM-et vezető miniszternek nincs döntési jogköre ebben az ügyben. A közleményben utaltak arra: Magyarország és Szlovákia között az európai elfogatóparancsról szóló európai uniós kerethatározat van, ez esetben is ezt alkalmazhatják, az európai elfogatóparancs végrehajtásáról pedig kizárólag bíróság dönt.
Ebben az esetben a szlovák bíróság által kibocsátott európai elfogatóparancsot a KIM mint központi továbbításra kijelölt hatóság fogadja, és érdemi vizsgálat nélkül továbbítja a Fővárosi Törvényszéknek – tették hozzá. Megjegyezték: a Fővárosi Törvényszék dönt az európai elfogatóparancs végrehajthatóságáról, határozata ellen a Fővárosi Ítélőtáblához lehet fellebbezni, amely az ügyben jogerősen dönt.
Az európai elfogatóparancs végrehajtását – Csatáry László átadását – a Fővárosi Törvényszék megtagadhatja, ha ugyanazon ténybeli alapon Magyarországon is büntetőeljárás van folyamatban az átadni kért ember ellen – mutatott rá a KIM közleménye.
