Felveti a hamis vád gyanúját, hogy Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója valótlan tartalmú feljelentést tett Csatáry Lászlóval szemben az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálások kapcsán – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke. Rámutatott: a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint a hamis vád bűntettét az követi el, „aki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol”, vagy aki „más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására”. Amennyiben a hamis vád alapján büntetőeljárás indul, akkor ez a cselekmény öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – tette hozzá Völgyesi Miklós.
Kiemelte: az ügyészség ilyen esetekben hivatalból eljárást indíthat. Azt is hangsúlyozta: a Btk. az igazságszolgáltatás védelmében szankcionálja az ilyen cselekményeket, hogy az alaptalan vádaknak elejét vegye, és visszatartsa a rosszindulatú, notórius feljelentgetőket. Völgyesi Miklós szerint a Zuroff feljelentésében hivatkozott, immár bizonyíthatóan valótlan tartalmú tanúvallomás kapcsán pedig felvetődhet a hamis tanúzás bűncselekményének gyanúja.
Ismert, alaptalannak találta a Budapesti Nyomozó Főügyészség a nácivadász Efraim Zuroff állítását, miszerint a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz.
A kassai gyűjtőtáborban elkövetett háborús bűntettek gyanúja miatt Budapesten július 18-án őrizetbe vett, majd néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság által házi őrizetbe helyezett Csatáry László Szlovákiának való kiadatását elsőként a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége szorgalmazta. Később a kiadatás mellett foglalt állást Tomás Borec, a szlovák igazságügyi tárca vezetője is, aki az ügyben gyors eljárást kért az abban illetékes kassai, egyes számú járásbíróságtól. A 97 éves férfit többször is kihallgatták, ezek során tagadta, hogy kegyetlenkedett volna a kassai gettóban.
