Ebben Orbán és Fico is egyetért

Hasonló kormányzati filozófia figyelhető meg az egészségügy területén Szlovákia és Magyarország között.

Az utóbbi időben egyre-másra emelték fel szavukat Szlovákiában az orvosok, a gyógyszerészek, az ápolók, a kamarák és az elemzőintézetek az egészségügy rohamos eladósodása, a kórházanként és régiónként eltérő jelentős fizetéskülönbségek, valamint a rendszer jövőbeli kétséges finanszírozását illetően. Éppen ezért mindenkit váratlanul ért a politikai uborkaszezon kezdetén tett bejelentés az egyszereplős, állami biztosítói rendszer bevezetésének szándékáról – derül ki Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) munkatársának legfrissebb elemzéséből.

A döntés azonban egyértelműen beleillik a Fico/SMER-féle „erős állam”-felfogásba, amely elsőre nagyon hasonlatos a Magyarországon tapasztalt, a Fidesz kormányzati felfogásához kötődő „hard government” retorikához és intézkedéseihez – teszi hozzá. Első pillantásra úgy tűnhet, mintha egy csónakban evezne a szlovák és a magyar egészségpolitika, a két társadalom dinamikája, egészségügyi mutatói és biztosítási rendszerének közelmúltja között azonban jelentős különbségek vannak – fejtette ki Hangácsi.

Hazánkban sem rózsás a helyzet, ennek ellenére a Szócska Miklós vezette államtitkárság mindent megtesz a helyzet stabilizálása érdekében. Többek között múlt pénteken jelent meg az alapellátás alapfinanszírozásának megemeléséről szóló rendelet. A kormány döntése értelmében novembertől 14 százalékkal emelkedik a háziorvosok, a védőnők és a fogászati ellátások díjazása.

Szócska azt is elismerte, hogy válságmenedzselést folytatnak, de mindeközben nem egyszerűen a működőképesség fenntartását érték el, hanem tíz év után bért is emeltek. Megjegyezte: az egészségügy többletforrással van beállítva a költségvetésben. Az egészségügyi államtitkár korábban kifejtette, hogy a jövedéki adóból finanszírozzák az egészségügyi béremelést jövőre.

2012. augusztus 1-jén életbe lépett az egészségügyi béremelés, amely 86 ezer embert érint. Ebből 16 520-an dolgoznak a járó- és fekvőbeteg-ellátásban, 67 ezren szakdolgozóként, s idetartozik 1380 biológus, gyógyszerész, kémikus is.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke üdvözölte, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozók bérét is emelik a jövőben. Papp Magor szerint az egészségügyi dolgozók bérrendezése paradigmaváltás kezdetét jelentheti.

Erkölcsi kötelesség

A szakértő szerint a jelenleg piaci alapon szerveződő szlovák és az államközpontú magyar rendszer különbségei társadalmi és gazdasági adatokkal is indokolhatók. A csökkenő lakosság, illetve az idősek nagy aránya idehaza elvben szolidárisabb irányba lökné a rendszert, ugyanakkor ennek ellentmond az egészségügyi kiadások folyamatos csökkenése. Szlovákiában ugyanakkor az állam és piac összeegyeztetése okozott elsősorban problémákat az elmúlt évtizedben – olvasható az elemzésben.

A mostani bejelentés hátterében egyrészt a gazdasági problémák állnak: az államadósság (GDP 46,4 százalék) és a költségvetési hiány folyamatos növekedése (jelenleg a GDP 4,8 százaléka) és az egészségügy eladósodása, amely csak komoly állami beavatkozással csökkent 284-ről 150 millió euróra. A nyereséges magánbiztosítók megszerzését (kivásárlás vagy államosítás) erkölcsi kötelességének érzi Robert Fico kormányfő és Zuzana Zvolenská, az egészségügyi miniszter is – véli az MPK szakértője.

Erős állam

Hangácsi szerint a gazdasági válság miatt jelenleg Szlovákiában és Magyarországon is komoly az igény az erős államra, amely megvédi polgárait a piaci bizonytalanságtól. Társadalmi és politikai többséggel támogatva a Fico- és Orbán-kormányok felhatalmazás kaptak minden szakpolitikai téren a rendszer átalakítására, ennek ára azonban nagy lehet.

„A SMER nem az a párt, amely a piaci elvek védelmének érdekében küzdene meg a gazdasági válság következményeivel. Ficóék az erős állam koncepcióját hirdetik, amely szerintük az állami apparátus és az állami vállalkozások hatékonyságán, valamint a lakosság biztonságának megerősítésén alapul” – foglalta össze a SMER 2012-es választási programját Grigorij Meseznikov politológus.

Beavatkozás

Látható, hogy a rendszerváltás óta egyik egészségbiztosítási rendszer sem képes megoldani vagy enyhíteni a fennálló problémákat, így feltétlenül fontossá vált mindkét kormány számára a rendszerbe való beavatkozás – véli az elemző. Jelenleg – nem kis részben a világgazdasági válság hatására – újra az állami modellek irányába történt elmozdulás mindkét országban – tette hozzá.

Hangácsi szerint ezek a döntések azonban sokkal inkább politikai, vagy a közvélemény számára nehezen átlátható érdekek alapján születtek meg, azokat a társadalmi-gazdasági adatok – éppen amiatt, mivel igen eltérőek – bizonyíthatóan nem indokolják. Az a fajta évtizedes szakmai tapasztalatokra épülő egészségpolitika, amelynek alapján a jól működő skandináv, illetve nyugat-európai rendszereket kialakították, egyelőre hiánycikk Szlovákiában és Magyarországon is – zárul az elemzés.