A Magyar Orvosi Kamara szerint az egészségügyi ágazatban megvalósult béremelés során nemcsak az alapellátásban, illetve más tulajdoni viszonyban lévő intézmények dolgozói, más módon foglalkoztatott orvosok, hanem törvénysértő módon több közalkalmazott orvos sem kapott pluszjuttatást.
Éger István, a MOK elnöke szerdán, budapesti sajtótájékoztatóján közölte: ez utóbbi eljárás sérti a bérfejlesztésről szóló törvényt. Kiemelte, hogy akik közfinanszírozott ellátást végeznek, azoknak egyenlően meg kell kapniuk a bérfejlesztést most és a jövőben is. Véleménye szerint ugyanakkor az alapellátásban dolgozók anyagi helyzetének rendezése sem tűr halasztást, ezért üdvözölte, hogy a hírek szerint a következő lépésben az ő jövedelmüket is emelik. Éger István azonban úgy véli, ennek fedezetét nem látni a jövő évi költségvetésben. Közlése szerint ehhez jövőre minimum a jelenlegi – 80 milliárd forintos – háziorvosi kassza két és félszeresére lesz szükség.
A MOK elnöke megjegyezte: azonfelül, hogy a mostani emelés az orvostársadalomban „messze nem volt teljes körű", még csak nem is alapbéremelés történt, az egészségügyi dolgozók csak illetménykiegészítést kaptak. Szólt továbbá arról, hogy a béremelésről szóló törvényben ügyeleti moratóriumot is rögzítettek. Ha ezt nem oldják fel, akkor Éger István szerint az számos orvosnál – a csökkenő ügyeleti bevételük révén – „a bérfejlesztést lenullázó keresetveszteséget okoz”.
Nem jelentéktelen
Kiemelte: az egészségügyi bérfejlesztés célja nem utolsósorban az orvosmigráció csökkentése, esetleg később annak megállítása. Éger István szerint viszont a mostani, bár „nem jelentéktelen béremelés”, önmagában nem képes ezt a célt szolgálni. Az orvosmigráció növekszik – hangsúlyozta, hozzátéve: ahhoz, hogy ezt megállítsák, további két lépcsőben, 2013-ra és 2014-re is legalább a mostani emeléssel megegyező mértékű alapbéremelést kell garantálni.
Az orvosi kamara megkezdte az egyes gyógyintézményekben az orvoshiány felmérését. A tervek szerint az adatokat az ősz elején hozzák nyilvánosságra, s fel kívánják használni őket a döntéshozókkal folytatandó tárgyalásokon, amelyeket jelenleg is szorgalmaznak „az egyre kilátástalanabb orvoshelyzet rendezése érdekében”. Éger István kiemelte: a kötelező egészségügyi minimumfeltételek közül a személyi jellegűek nem teljesülnek. Ez a munkaerőhiány már olyan mértékű, amely „súlyos, a betegellátás biztonságát veszélyeztető tényező” – tette hozzá.
86 ezer ember kapott béremelést
Az egészségügyi béremelés, amely 2012. augusztus elsején lépett életbe, 86 ezer embert érint. Ebből 16 520-an dolgoznak a járó- és fekvőbeteg-ellátásban, 67 ezren szakdolgozóként, de idetartozik 1380 biológus, gyógyszerész, kémikus is. Az Országgyűlés június 18-án fogadta el azt az egészségügyi salátatörvényt, amelynek legfőbb elemeként rögzítik a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremelését.
Az érintett orvosok bruttó bére 350 ezres fizetésig 65 ezer forinttal emelkedik. Bruttó 400 ezer forintos bér felett 10 ezres emelésre számíthatnak a doktorok. Az egészségügyben dolgozók közül 22 ezer fő esetében 20 ezer forint feletti béremelést hajtanak végre, 32 ezer főnek pedig több mint 15 ezerrel nő a fizetése. A közelmúltban konkrét ígéretet is kaptak a dolgozók, miszerint 2013-ban újabb 55 milliárd forintos forrásból folytatódik a bérrendezés.
Paradigmaváltás
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke a bérrendezés kapcsán úgy vélekedett: az egy paradigmaváltás kezdetét jelenti. Tavaly mintegy 2500 egészségügyi dolgozó helyezte letétbe felmondólevelét, azt követelve, hogy az év végéig kezdjék meg bérük és munkakörülményeik rendezését.
Az MRSZ vezetősége tavaly év végén egy, a teljes orvostársadalmat érintő alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kapott az egészségügyi államtitkártól. A felmondásokat nem érvényesítették, felfüggesztették akciójukat. A bérmegállapodást követően március végén az MRSZ vezetői és Szócska Miklós közösen kezdték meg a felmondólevelek megsemmisítését.
Minőségi ellátás
A kormány honlapján közzétett rendelettervezet szerint hamarosan felállhat a minőségügyi szakfőorvosi és szakterületi vezetői hálózat, amely az egészségügyi tevékenység minőségének értékeléséért, fejlesztéséért és a betegbiztonság szempontjainak érvényesítéséért felel majd.
A Méltányosság Politikaelemző Központ legfrissebb tanulmánya szerint a nyugat-európai törekvésekkel összhangban van a kormány által indított Semmelweis-terv, amely a betegségek megelőzését helyezte középpontba.
Szócska Miklós egy interjúban hangsúlyozta: július elseje után sem lett káosz az egészségügyben, a központi információs szolgálat adatai alapján már kezdik megtanulni az új rendszert; az ellátás fejlesztése folytatódik, hamarosan megkezdi működését az új betegjogi, valamint a pszichiátriai és addiktológiai központ is.
Tudjon meg többet az egészségügyi rendszer átalakításáról és az egészségügyi intézményekben zajló változásokról!
