Elfogadták az egészségügyi salátatörvényt + Videó

A szabályozás rögzíti a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremelését, továbbá módosítja a gyógyszerek támogatási rendszerét.

A most – 250 igen szavazattal, 99 ellenében – elfogadott jogszabály egyrészt átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, megkönnyítendő az új Mt.-re való áttérést, másrészt 66 olyan törvényt módosít, amelyeket érint a kódex, ezenkívül pedig az új Munka törvénykönyvén is változtat.

Az elfogadott törvény mintegy negyven paragrafusát módosítja az új Munka törvénykönyvének: bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – írásban átengedi a munkavállalónak.

A törvénykönyv ezenkívül úgy módosul, hogy vasárnapra elrendelhető rendes munkaidő a kereskedőknél is. Ilyen esetben a most elfogadott jogszabály szerint ötven százalék bérpótlék illeti meg a kereskedelemben dolgozókat, ugyanúgy, ahogyan a több műszakban és a készenléti jellegű munkakörben dolgozókat is.

A szabadsággal kapcsolatban fontos változás, hogy a szabadságnapok számának és kiadásának kérdésében a munkáltató kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára térhet el az Mt.-ben foglaltaktól. A kódex szerint az alapszabadság húsz munkanap, emellett életkor alapján legfeljebb tíz nap pótszabadság jár.

A jogszabály a módosító rendelkezések között az új Mt.-n kívül a többi között a polgári perrendtartásról, a közúti közlekedésről, a sztrájkról, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényeket módosítja.

Bővítették a jogos védelem határait

A kormány által korábban kezdeményezettnél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége, miután a parlament több, ezt célzó módosító javaslatot is támogatott. Így a lakásba vagy a kertbe éjjel vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve elkövetett vagy csoportos behatolás elhárításakor nem lesz a büntetlenség feltétele, hogy fennállt-e a személy elleni támadás veszélye.

Az Országgyűlés ezzel bővítette a jogos védelem határait a várhatóan 2013. július 1-jén életbe lépő új büntető törvénykönyvben (Btk.).

Az új büntetőkódex azt is rögzítheti, hogy nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját vagy más személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

Szigorítás, hogy több kormánypárti képviselő javaslatát elfogadva a parlament úgy döntött, nemcsak az emberölés, illetve a halált vagy életveszélyt okozó testi sértés esetén, hanem a rablásnál és a kifosztásnál is 12 évre szállítják le a büntethetőségi korhatárt, ha az elkövető gyermek képes a bűncselekmény következményeit belátni. Leszavazták viszont azt a jobbikos javaslatot, amely lényegében általános szabállyá tette volna, hogy a 12 éven felüliek büntethetők.

A Jobbik javaslatára nemcsak a Himnusz, a zászló és a címer, hanem a Szent Korona gyalázása is nemzeti jelkép megsértésének számít majd, így pedig egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.

Egyértelműsítés, szigorítás

Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti vagyonról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosítását is.

Az indoklás szerint a módosítás oka, hogy a törvény januári hatálybalépése óta eltelt időszakban megfogalmazódott, a jogalkalmazóktól beérkezett észrevételek alapján indokolttá vált a törvény szövegének pontosítása, egyes rendelkezések egyértelműbbé tétele, valamint a nemzeti vagyonra vonatkozó védelem további szigorítása.

Az előterjesztés minősített többséget igénylő részeit 249 igen, 100 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett, az egyszerű többséget igénylő részeit pedig 247 igen, 102 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el a képviselők.

A törvénymódosítás az egységes jogalkalmazási gyakorlat érdekében több fogalom definícióját pontosítja, továbbá szigorítja a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére vonatkozó szabályokat.

A módosítás pontosítja egyebek mellett a forgalomképtelen nemzeti vagyon fogalmát, és egyértelműbbé teszi a törvény által használt fogalmakat. Meghatározza a törvény a helyi önkormányzatok korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit és a korlátozás tartalmát. Rögzíti az új rendelkezés, hogy a nemzeti vagyonhoz tartozó gazdasági társasági részesedés vagyonkezelésbe nem adható, kizárólag megbízáson alapuló meghatalmazással valósulhat meg a tulajdonosi jogok gyakorlásának átengedése.

Az új szabályozás szerint kormányzati vagy képviselő-testületi kontrollnak kell megelőznie az állam vagy a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál meghozott azon döntéseket, amelyek során egy esetleges tőkeemelés az állam vagy az önkormányzat tulajdoni részarányának csökkenését eredményezi.

A jogszabály kimondja, hogy az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át.

Az elfogadott módosítás rögzíti, hogy a nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása csak törvényben történhet, amelyben meg kell határozni az ingyenes átadás esetét és feltételeit is. Lehetőséget ad a jogszabály az állam, illetve a helyi önkormányzatok tulajdonában álló leselejtezett tárgyi eszközök ingyenes átruházására, ha az közfeladat-ellátáshoz már nem szükséges.

A koherencia megteremtése érdekében módosított az Országgyűlés egyes ágazati törvényeket is, egyebek mellett a közúti és vasúti közlekedésről, a vízgazdálkodásról, a víziközmű-szolgáltatásról, a bányászatról, az állami vagyonról, a felsőoktatásról és az önkormányzatokról szóló jogszabályokat is.