Elfogadták az egészségügyi salátatörvényt + Videó

A szabályozás rögzíti a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremelését, továbbá módosítja a gyógyszerek támogatási rendszerét.

Az Országgyűlés hétfőn megszavazta az újabb egészségügyi salátatörvényt, amelynek legfőbb elemeként rögzítik a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremelését, továbbá módosítják a gyógyszerek támogatási rendszerét; egyes régóta támogatott gyógyszerek gyártóit augusztustól plusz fizetési kötelezettség terheli.

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatcsomagot április végén Réthelyi Miklós azóta távozott nemzetierőforrás-miniszter nyújtotta be a parlamentnek. Az egészségügyi salátatörvényt 261 igen, 45 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a Ház.

A salátatörvény nagy részben a dolgozók anyagi, illetve munkakörülményeit szabályozza. Részletesen meghatározza az egészségügyi dolgozók számára elrendelhető ügyeletek, túlmunkák, valamint készenlétek időtartamát, a díjazásukat, továbbá rendelkezik a dolgozók „egészségügyi válsághelyzetben” való kirendelésének szabályairól.

A jogszabály mellékletei tartalmazzák az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók bértábláit, valamint a januárig visszamenőleges és beépülő béremelésük mértékét. A jogszabály rögzíti az egészségügyi szakdolgozók és az orvosok illetmény-, illetve béremelésének mértékét, továbbá a különböző bérkategóriák szorzóit.

A jogszabály értelmében a rezidensek koordinálására helyi és országos érdek-képviseleti szervek jöhetnek létre, az egészségügyben működő szakmai kamarák arányos érdekképviseletének biztosítása érdekében pedig a kamarai választások szabályain is pontosítottak.

A salátatörvény kimondja, hogy a gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, valamint a támogatott gyógyászati segédeszközök körét az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.

Rögzítették továbbá az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltételeit is.

Változtattak az új Munka törvénykönyvén

Az Országgyűlés elfogadta az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomagot, amely több ponton módosítja a július 1-jén hatályba lépő munkajogi kódexet is.

A most – 250 igen szavazattal, 99 ellenében – elfogadott jogszabály egyrészt átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, megkönnyítendő az új Mt.-re való áttérést, másrészt 66 olyan törvényt módosít, amelyeket érint a kódex, ezenkívül pedig az új Munka törvénykönyvén is változtat.

Az elfogadott törvény mintegy negyven paragrafusát módosítja az új Munka törvénykönyvének: bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – írásban átengedi a munkavállalónak.

A törvénykönyv ezenkívül úgy módosul, hogy vasárnapra elrendelhető rendes munkaidő a kereskedőknél is. Ilyen esetben a most elfogadott jogszabály szerint ötven százalék bérpótlék illeti meg a kereskedelemben dolgozókat, ugyanúgy, ahogyan a több műszakban és a készenléti jellegű munkakörben dolgozókat is.

A szabadsággal kapcsolatban fontos változás, hogy a szabadságnapok számának és kiadásának kérdésében a munkáltató kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára térhet el az Mt.-ben foglaltaktól. A kódex szerint az alapszabadság húsz munkanap, emellett életkor alapján legfeljebb tíz nap pótszabadság jár.

A jogszabály a módosító rendelkezések között az új Mt.-n kívül a többi között a polgári perrendtartásról, a közúti közlekedésről, a sztrájkról, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényeket módosítja.

Bővítették a jogos védelem határait

A kormány által korábban kezdeményezettnél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége, miután a parlament több, ezt célzó módosító javaslatot is támogatott. Így a lakásba vagy a kertbe éjjel vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve elkövetett vagy csoportos behatolás elhárításakor nem lesz a büntetlenség feltétele, hogy fennállt-e a személy elleni támadás veszélye.

Az Országgyűlés ezzel bővítette a jogos védelem határait a várhatóan 2013. július 1-jén életbe lépő új büntető törvénykönyvben (Btk.).

Az új büntetőkódex azt is rögzítheti, hogy nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját vagy más személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

Szigorítás, hogy több kormánypárti képviselő javaslatát elfogadva a parlament úgy döntött, nemcsak az emberölés, illetve a halált vagy életveszélyt okozó testi sértés esetén, hanem a rablásnál és a kifosztásnál is 12 évre szállítják le a büntethetőségi korhatárt, ha az elkövető gyermek képes a bűncselekmény következményeit belátni. Leszavazták viszont azt a jobbikos javaslatot, amely lényegében általános szabállyá tette volna, hogy a 12 éven felüliek büntethetők.

A Jobbik javaslatára nemcsak a Himnusz, a zászló és a címer, hanem a Szent Korona gyalázása is nemzeti jelkép megsértésének számít majd, így pedig egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.

Egyértelműsítés, szigorítás

Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti vagyonról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosítását is.

Az indoklás szerint a módosítás oka, hogy a törvény januári hatálybalépése óta eltelt időszakban megfogalmazódott, a jogalkalmazóktól beérkezett észrevételek alapján indokolttá vált a törvény szövegének pontosítása, egyes rendelkezések egyértelműbbé tétele, valamint a nemzeti vagyonra vonatkozó védelem további szigorítása.

Az előterjesztés minősített többséget igénylő részeit 249 igen, 100 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett, az egyszerű többséget igénylő részeit pedig 247 igen, 102 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el a képviselők.

A törvénymódosítás az egységes jogalkalmazási gyakorlat érdekében több fogalom definícióját pontosítja, továbbá szigorítja a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére vonatkozó szabályokat.

A módosítás pontosítja egyebek mellett a forgalomképtelen nemzeti vagyon fogalmát, és egyértelműbbé teszi a törvény által használt fogalmakat. Meghatározza a törvény a helyi önkormányzatok korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit és a korlátozás tartalmát. Rögzíti az új rendelkezés, hogy a nemzeti vagyonhoz tartozó gazdasági társasági részesedés vagyonkezelésbe nem adható, kizárólag megbízáson alapuló meghatalmazással valósulhat meg a tulajdonosi jogok gyakorlásának átengedése.

Az új szabályozás szerint kormányzati vagy képviselő-testületi kontrollnak kell megelőznie az állam vagy a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál meghozott azon döntéseket, amelyek során egy esetleges tőkeemelés az állam vagy az önkormányzat tulajdoni részarányának csökkenését eredményezi.

A jogszabály kimondja, hogy az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át.

Az elfogadott módosítás rögzíti, hogy a nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása csak törvényben történhet, amelyben meg kell határozni az ingyenes átadás esetét és feltételeit is. Lehetőséget ad a jogszabály az állam, illetve a helyi önkormányzatok tulajdonában álló leselejtezett tárgyi eszközök ingyenes átruházására, ha az közfeladat-ellátáshoz már nem szükséges.

A koherencia megteremtése érdekében módosított az Országgyűlés egyes ágazati törvényeket is, egyebek mellett a közúti és vasúti közlekedésről, a vízgazdálkodásról, a víziközmű-szolgáltatásról, a bányászatról, az állami vagyonról, a felsőoktatásról és az önkormányzatokról szóló jogszabályokat is.