Jelenleg is folynak a tárgyalások további egészségügyi intézmények állami átvételéről, több gazdasági társaság van még, amelyeknek az egységes ellátórendszerhez kell tartoznia – mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedd reggel.
Az Országgyűlés április 23-i döntése alapján május 1-jével összesen hetven egészségügyi intézmény került át az önkormányzatoktól az államhoz, közülük 54 kórháznak az állam a tulajdonosa és a fenntartója is.
Az egészségügyi dolgozók bérrendezése paradigmaváltás kezdetét jelentheti – mondta Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.
Szócska Miklós államtitkárnak és a rezidensszövetségnek március végére sikerült megegyeznie. Ekkor a két fél egy látványos akcióban darálta le a felmondóleveleket. Tavaly mintegy 2500 egészségügyi dolgozó helyezte letétbe felmondólevelét.
A magyar egészségügyben 10 éve nem volt béremelés. A napokban csaknem 90 ezer dolgozó kapja meg januárig visszamenőlegesen a megemelt bérét. Ebből az állami tulajdonú gazdasági társaságok és az egyházi intézmények alkalmazottai is részesültek, de „a magánvilág az egy külön világ” – mondta Szócska Miklós.
Állami és magáncég
A Magyar Nemzet keddi számában írt arról, hogy vannak olyan kórházak, amelyeknek minden alkalmazottja kimaradt a mostani béremelésből. Ilyen például az ózdi kórház, amelynek dolgozói azért nem kaptak most többletjuttatást, mert az intézmény állami tulajdonban van ugyan, de működtetését nem az állam, hanem egy magáncég végzi. Az intézmény a Magyar Kórházszövetség segítségét kérte az ügyben.
Rácz Jenő, a szövetség elnöke a lapnak úgy nyilatkozott: nem lett volna szabad ily módon különbséget tenni az intézmények között, hiszen az ózdi is közfeladatot ellátó kórház, az ott dolgozók ugyanazt a munkát végzik, és ugyanolyan keveset keresnek, mint a többiek.
Legalább tízmilliárd az alapellátásba
Szócska Miklós a rádióműsorban erre úgy reagált: megígéri, hogy az ózdi kórház számára egy olyan támogatást biztosítanak majd, hogy amint átveszik, korrigálhassák ezt a különbségtételt. A mostani béremelésből a háziorvosok is kimaradtak ugyan, Szócska Miklós viszont felidézte: az elmúlt két évben legalább tízmilliárd forint többlet érkezett az alapellátásba. A teljesítményfinanszírozási pénzt megtízszerezték, valamint a háziorvosok eszközvásárlását is támogatták – sorolta.
Az mno.hu július elején első kézből értesült róla, hogy az oktatásügyi és egészségügyi reform során távozniuk kell a 62 év fölötti kórházigazgatóknak is. Matolcsy György még június 14-én jelentette be, hogy az egészségügyi és oktatásügyi reform nyomán jövőre 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe, s a 62 év felettiekre a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást, így 10-11 ezer fővel csökken a közszféra állománya, amiből mintegy 20 milliárd forintos megtakarítás származik majd.
Később ezt a kormányszóvivő finomította. Giró-Szász András akkor úgy fogalmazott: további tárgyalásokon dől el, hogy a közszféra mely szegmenseire és milyen módon lesz érvényes a 62 éves nyugdíjkorhatár feletti munkavállalás lehetőségének megszüntetése. Szócska Miklós pár nappal később a Hír TV Rájátszás című műsorában azt nyilatkozta: az egészségügyi ágazatban az aktív vezetők esetében érvényesíthető a 62 éves korhatár.
Az mno.hu ezt követően az NGM-hez fordult, valóban eldőlt-e, hogy a 62 év fölötti kórházigazgatókat nyugdíjba küldik. Válaszában a tárca sajtóosztálya nem cáfolta az értesülést, mindössze annyit közölt, hogy modellezéseket végeznek a kérdésben, ebben a fázisban pedig többet nem árulnak el. Korábban még az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi államtitkárságát is megkereste lapunk. A sajtóosztály válasza összhangban áll Szócska Miklós korábbi megnyilatkozásával, miszerint az egészségügyre nem vonatkozhat a kötelező nyugdíjazás.
Az államtitkár ugyanakkor ismét kiemelte, hogy a bérrendezés következő lépésében a háziorvosok, házi gyermekorvosok, területi ellátási kötelezettség nélküli fogorvosok és a védőnők is sorra kerülnek. Szócska Miklós azt mondta: a háziorvosoknál nem béremelés lesz, hanem finanszírozásukat – úgynevezett kártyapénzüket – növelik. Emellett fejlesztési programokkal támogatják őket – fűzte hozzá az államtitkár.
Vizsgálják a hatásokat
Szócska Miklós hétfő este a Hír TV Rájátszás című műsorában arról beszélt: még folynak az egyeztetések a kormánnyal az egészségügyi dolgozók kötelező nyugdíjazásáról. Mint közölte: a kormány a különböző ágazatoknál vizsgálja egy ilyen beavatkozás jelentőségének a hatásait. Ezeket az adatokat – létszámadatokat, demográfiai adatokat, életkori adatokat – a különböző szakmai csoportoknál egyeztetik.
Az államtitkár nem zárta ki, hogy 62 éves korban csak a felsőbb vezetőknek kell majd nyugdíjba vonulniuk. Mint azt elmondta, az orvosok és az ápolók esetében külön szempontok alapján döntik el, hogy kire lesz kötelezően érvényes a jogszabály. Egy átfogó elemzés és egyeztetés zajlik – tájékoztatott. Az államtitkár szerint ha változatlanul vinnék keresztül az intézkedést, az több ezer embert érintene, de egyes kórházvezetők szerint ez megbénítaná a gyógyítást.
Megkapták a kinevezési okiratot
Hivatalosan is megkapták kinevezési okiratukat az egészségügyi rendszer átalakulása során elsőként, újonnan megválasztott kórházigazgatók pénteken Budapesten. Balog Zoltán miniszter az Emberi Erőforrások Minisztériumának épületében tartott ünnepségen azt mondta: a most kinevezett vezetők nemcsak az átalakulás, hanem egyúttal a magyar egészségügy „arcai” is lettek.
