Az államtitkár kiemelte: a „nemzeti egészségügyi szolgálat” ellátó intézményeiben egységes vezetői munkát szeretne látni, ezért újraindítják az egészségügyi államtitkárság által kezdeményezett konzultációk rendszerét, s így minden problémát igyekeznek közösen kezelni.
Ehhez kapcsolódóan megjegyezte: szeretné szaporítani a vezetésben dolgozó kollégák számát, akikkel a vezetők a felelősséget meg tudják osztani, s akik az államtitkárság számára is közvetlen munkakapcsolatot jelentenek. Ezért most minden új vezetőtől várnak három nevet, s a majdan megnevezendő szakembereket – mint a második vezetői vonalat képviselő kollégákat – az államtitkárság egy úgynevezett változtatásvezetési programra invitálja.
Március végén 35 kórházigazgatói posztot hirdettek meg, de 12 pályázat eredménytelenül zárult, így augusztus elsejével 23 kórház élére neveztek ki újonnan főigazgatót. Több, 62 éven felüli pályázó nem nyerte el a posztot.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárságának egyik legjelentősebb intézkedése a betegellátás strukturális átalakítása, amit már a – 2010-ben még vitairatként megjelenő – Semmelweis Tervben megfogalmazott. Magyarországnak egy, a korábbinál jóval hatékonyabban működő egészségügyi ellátórendszerre van szüksége, amelyben a minőségi szolgáltatásokhoz, betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül, egyforma eséllyel fér hozzá az ország valamennyi polgára. Ezt a célt tűzte ki a struktúraátalakítás – írja sajtóközleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
250 ezer közalkalmazott tér vissza
Az mno.hu július elején első kézből értesült róla, hogy az oktatásügyi és egészségügyi reform során távozniuk kell a 62 év fölötti kórházigazgatóknak is. Mint ismert, Matolcsy György még június 14-én jelentette be, hogy az egészségügyi és oktatásügyi reform nyomán jövőre 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe, s a 62 év felettiekre a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást, így 10-11 ezer fővel csökken a közszféra állománya, amiből mintegy 20 milliárd forintos megtakarítás származik majd. Később ezt a kormányszóvivő finomította.
Giró-Szász András akkor úgy fogalmazott: további tárgyalásokon dől el, hogy a közszféra mely szegmenseire és milyen módon lesz érvényes a 62 éves nyugdíjkorhatár feletti munkavállalás lehetőségének megszüntetése. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár pár nappal később a Hír TV Rájátszás című műsorában azt nyilatkozta: az egészségügyi ágazatban az aktív vezetők esetében érvényesíthető a 62 éves korhatár.
Az mno.hu ezt követően az NGM-hez fordult, valóban eldőlt-e, hogy a 62 év fölötti kórházigazgatókat nyugdíjba küldik. Válaszában a tárca sajtóosztálya nem cáfolta az értesülést, mindössze annyit közölt, hogy modellezéseket végeznek a kérdésben, ebben a fázisban pedig többet nem árulnak el.
Korábban még az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi államtitkárságát is megkereste lapunk. A sajtóosztály szerdai válasza összhangban áll Szócska Miklós korábbi megnyilatkozásával, miszerint az egészségügyre nem vonatkozhat a kötelező nyugdíjazás. „Ismerve a humánerőforrás krízishelyzetét, az államtitkárság a tárgyalásokon azt az álláspontot képviseli, hogy az egészségügy kapjon mentességet a nyugdíjazás alól”, ami a 62. életévüket betöltött kórházigazgatókat illeti – közölte az mno.hu-val az államtitkárság.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!