Papp: A tehetetlenséget le lehet győzni

Az egészségügyi dolgozók bérrendezése paradigmaváltás kezdetét jelentheti – mondta a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

Korábban még az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi államtitkárságát is megkereste lapunk. A sajtóosztály szerdai válasza összhangban áll Szócska Miklós korábbi megnyilatkozásával, miszerint az egészségügyre nem vonatkozhat a kötelező nyugdíjazás.

Mindezek hatására Papp Magor szerint a második félévi migrációs adatok lehetnek kedvezőbbek, de ez azon múlik, hogy milyen konkrétumokkal áll elő a kormányzat, például hogy az 55 milliárd forintos forrásból egy dolgozónak mekkora béremelés jut. Hozzátette azt is, hogy az egészségügyi dolgozók bizalomindexe – bár a tavaszi bértárgyalások hatására hosszú idő után némileg emelkedett – továbbra sem túl magas.

Emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi bértárgyalások megkezdése és végül a bérmegállapodás megkötése a Magyar Rezidens Szövetség akciójának eredménye. Tavaly mintegy 2500 egészségügyi dolgozó helyezte letétbe felmondólevelét, azt követelve az egészségügyi kormányzattól, hogy az év végéig kezdjék meg bérük és munkakörülményeik rendezését. Az MRSZ vezetősége tavaly év végén egy a teljes orvostársadalmat érintő alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kapott Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól. Ezért a felmondásokat nem érvényesítették, három hónapra felfüggesztették akciójukat. A bérmegállapodást követően március végén az MRSZ vezetői és Szócska Miklós közösen kezdték meg a felmondólevelek megsemmisítését.

Nem a béremelés a legnagyobb siker

Papp Magor elmondta: a rezidensszövetség vezetőségének nagy része, köztük ő maga sem részesül a béremelésből, mivel többségük háziorvos, van, aki most fejezte be azt a képzési fázist, amelyben még járt volna a béremelés. Hozzátette: így nem tudták őket megvádolni, hogy „önös érdekek vezérelték volna az egyeztetéseket”. Nem a béremelést, hanem az ahhoz szükséges összefogást tartja a legnagyobb sikerének a Magyar Rezidens Szövetség elnöki posztját 2008 óta betöltő Papp Magor, aki idén novemberben szakvizsgázik, így leköszön posztjáról.

Március végére sikerült megegyeznie Szócska Miklós államtitkárnak és a rezidensszövetségnek. A két fél egy látványos akcióban darálta le a felmondóleveleket.

Szócska Miklós egy korábbi interjúban az új egészségügyi ellátási rend kapcsán elmondta: a riogatások ellenére július elseje után sem lett káosz az egészségügyben, a központi információs szolgálat adatai alapján már kezdik megtanulni az új rendszert.

Kifejtette: a legfontosabb, amit az elmúlt években megtanult, hogy a korábbi tehetetlenséget le kell és le is lehet vetkőzni. Több évtizede sokan azt mondják: úgysem tudják befolyásolni a dolgokat, ilyen a magyar egészségügy. Most viszont felnőtt egy olyan generáció, amelynek tagjai ebbe nem törődnek bele. Ennek többször is jelét adták. Először 2007-ben, amikor Molnár Lajos akkori egészségügyi minisztert mintegy kétezer hallgató vonta kérdőre, mert fizetőssé akarta tenni a szakorvosképzést, majd 2009-ben, amikor szintén nagyjából kétezren gyűltek össze a Szent István-bazilika előtt „élhetőbb magyar egészségügyet” követelve. Tavaly pedig mintegy 2500 egészségügyi dolgozó „vitte vásárra a bőrét”, hogy elérjék a közös céljukat. 

Ezeknek egyik eredménye a béremelés, de Papp Magor szerint sokkal fontosabb, hogy erre az összefogásra a jövőben is képesek lesznek, hiszen megtapasztalták: van befolyásuk az eseményekre.