Papp: A tehetetlenséget le lehet győzni

Az egészségügyi dolgozók bérrendezése paradigmaváltás kezdetét jelentheti – mondta a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

Márciusban Réthelyi Miklós akkori erőforrás-miniszter, Szócska Miklós egészségügyi államtitkár és Giró-Szász András kormányszóvivő közös sajtótájékoztatón jelentette be a kormány döntését, miszerint az egészségügyi ágazatban dolgozók közül mintegy 86 ezer ember alapbérét emelik meg az idén. Az egészségügyi dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremeléséről rendelkező jogszabály június végén jelent meg. Az érintettek ezekben a napokban kapják meg első megemelt fizetésüket.

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai alapján idén az első félévben 985 egészségügyi dolgozó igényelt külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást. Papp Magor elmondta: ez a tavalyi év első félévéhez képest 15 százalékos emelkedést jelent. Hozzátette, hogy az egészségügyet érintő intézkedések az első félévben még kevésbé éreztették hatásukat, hiszen júliusban indult el az új egészségügyi ellátási rend, és a béremelés is csak mostanra lett kézzelfogható. A közelmúltban konkrét ígéretet is kaptak a dolgozók, miszerint 2013-ban újabb 55 milliárd forintos forrásból folytatódik a bérrendezés.

A második félévi migrációs adatok kedvezőbbek lehetnek

Az mno.hu július elején első kézből értesült róla, hogy az oktatásügyi és egészségügyi reform során távozniuk kell a 62 év fölötti kórházigazgatóknak is. Matolcsy György még június 14-én jelentette be, hogy az egészségügyi és oktatásügyi reform nyomán jövőre 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe, s a 62 év felettiekre a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást, így 10-11 ezer fővel csökken a közszféra állománya, amiből mintegy 20 milliárd forintos megtakarítás származik majd. Később ezt a kormányszóvivő finomította. 

Giró-Szász András akkor úgy fogalmazott: további tárgyalásokon dől el, hogy a közszféra mely szegmenseire és milyen módon lesz érvényes a 62 éves nyugdíjkorhatár feletti munkavállalás lehetőségének megszüntetése. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár pár nappal később a Hír TV Rájátszás című műsorában azt nyilatkozta: az egészségügyi ágazatban az aktív vezetők esetében érvényesíthető a 62 éves korhatár.

Az mno.hu ezt követően az NGM-hez fordult, valóban eldőlt-e, hogy a 62 év fölötti kórházigazgatókat nyugdíjba küldik. Válaszában a tárca sajtóosztálya nem cáfolta az értesülést, mindössze annyit közölt, hogy modellezéseket végeznek a kérdésben, ebben a fázisban pedig többet nem árulnak el.

Korábban még az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi államtitkárságát is megkereste lapunk. A sajtóosztály szerdai válasza összhangban áll Szócska Miklós korábbi megnyilatkozásával, miszerint az egészségügyre nem vonatkozhat a kötelező nyugdíjazás.

Mindezek hatására Papp Magor szerint a második félévi migrációs adatok lehetnek kedvezőbbek, de ez azon múlik, hogy milyen konkrétumokkal áll elő a kormányzat, például hogy az 55 milliárd forintos forrásból egy dolgozónak mekkora béremelés jut. Hozzátette azt is, hogy az egészségügyi dolgozók bizalomindexe – bár a tavaszi bértárgyalások hatására hosszú idő után némileg emelkedett – továbbra sem túl magas.

Emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi bértárgyalások megkezdése és végül a bérmegállapodás megkötése a Magyar Rezidens Szövetség akciójának eredménye. Tavaly mintegy 2500 egészségügyi dolgozó helyezte letétbe felmondólevelét, azt követelve az egészségügyi kormányzattól, hogy az év végéig kezdjék meg bérük és munkakörülményeik rendezését. Az MRSZ vezetősége tavaly év végén egy a teljes orvostársadalmat érintő alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kapott Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól. Ezért a felmondásokat nem érvényesítették, három hónapra felfüggesztették akciójukat. A bérmegállapodást követően március végén az MRSZ vezetői és Szócska Miklós közösen kezdték meg a felmondólevelek megsemmisítését.

Nem a béremelés a legnagyobb siker

Papp Magor elmondta: a rezidensszövetség vezetőségének nagy része, köztük ő maga sem részesül a béremelésből, mivel többségük háziorvos, van, aki most fejezte be azt a képzési fázist, amelyben még járt volna a béremelés. Hozzátette: így nem tudták őket megvádolni, hogy „önös érdekek vezérelték volna az egyeztetéseket”. Nem a béremelést, hanem az ahhoz szükséges összefogást tartja a legnagyobb sikerének a Magyar Rezidens Szövetség elnöki posztját 2008 óta betöltő Papp Magor, aki idén novemberben szakvizsgázik, így leköszön posztjáról.

Március végére sikerült megegyeznie Szócska Miklós államtitkárnak és a rezidensszövetségnek. A két fél egy látványos akcióban darálta le a felmondóleveleket.

Szócska Miklós egy korábbi interjúban az új egészségügyi ellátási rend kapcsán elmondta: a riogatások ellenére július elseje után sem lett káosz az egészségügyben, a központi információs szolgálat adatai alapján már kezdik megtanulni az új rendszert.

Kifejtette: a legfontosabb, amit az elmúlt években megtanult, hogy a korábbi tehetetlenséget le kell és le is lehet vetkőzni. Több évtizede sokan azt mondják: úgysem tudják befolyásolni a dolgokat, ilyen a magyar egészségügy. Most viszont felnőtt egy olyan generáció, amelynek tagjai ebbe nem törődnek bele. Ennek többször is jelét adták. Először 2007-ben, amikor Molnár Lajos akkori egészségügyi minisztert mintegy kétezer hallgató vonta kérdőre, mert fizetőssé akarta tenni a szakorvosképzést, majd 2009-ben, amikor szintén nagyjából kétezren gyűltek össze a Szent István-bazilika előtt „élhetőbb magyar egészségügyet” követelve. Tavaly pedig mintegy 2500 egészségügyi dolgozó „vitte vásárra a bőrét”, hogy elérjék a közös céljukat. 

Ezeknek egyik eredménye a béremelés, de Papp Magor szerint sokkal fontosabb, hogy erre az összefogásra a jövőben is képesek lesznek, hiszen megtapasztalták: van befolyásuk az eseményekre.