Az Országgyűlés június 18-án fogadta el az egészségügyi salátatörvényt, amelyben rögzítették az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltételeit, s egyúttal előírták, hogy az egészségügyi rendszer teljesítményét értékelik a jövőben. A most nyilvánosságra hozott rendelettervezet szerint – amelyet jövő szerdáig lehet véleményezni – az egészségügyi ellátásokkal összefüggésben a szakmai tevékenység minőségértékelését, a minőségfejlesztési feladatok koordinálását, szakmai irányítását, dokumentálását, a betegbiztonság szempontjainak érvényesítését a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) látja el. A GYEMSZI ezen feladatai ellátása érdekében működteti a minőségügyi szakfőorvosi és szakterületi vezetői hálózatot.
Változások
A nyugat-európai törekvésekkel összhangban van a kormány által indított Semmelweis-terv, amely a betegségek megelőzését helyezte középpontba – minderről a Méltányosság Politikaelemző Központ legfrissebb tanulmányában olvashatunk.
Minden, a béremelésben érintett egészségügyi dolgozó biztosra veheti, hogy augusztusi utalásában ott lesz a béremelés – közölte a GYEMSZI július közepén. Papp Magor szerint az egészségügyi dolgozók bérrendezése paradigmaváltás kezdetét jelentheti.
Szócska Miklós államtitkár nemrégiben jelezte azt is, hogy jelenleg is folynak a tárgyalások további egészségügyi intézmények állami átvételéről, több gazdasági társaság van még, amelynek az egységes ellátórendszerhez kell tartoznia.
Az egészségügyi salátatörvény vezette be az úgynevezett spanyol modellt is, melynek köszönhetően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár már ebben az évben 850 millió forint körüli összeget vár. Az OEP féléves jelentéseösszességében 29 milliárd forint relatív megtakarítást mutatott.
Ez a hálózat állandó és eseti minőségügyi szakfőorvosokból, illetve nem orvosi területen minőségügyi szakterületi vezető képviselőkből áll. A tervezet értelmében szakterületenként kineveznek minőségügyi vezető szakgyógyszerészt, szakpszichológust, dietetikust, ápolót, védőnőt, kórház-higiénikust, gyógytornászt. Továbbá az egészségügyi szakmai kollégium működéséről szóló rendeletben felsorolt tagozatonként – az egészségügyi informatika, a menedzsment és egészség-gazdaságtan, a megelőző orvostan és népegészségügy, valamint az ipari gyógyszerészet szakterületek kivételével – egy állandó minőségügyi szakfőorvost, illetve szakterületi vezetőt kell megbízni.
Ez lesz a feladata a minőségügyi szakfőorvosnak
A minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető a többi között képviseli és közvetíti szakterületén a minőségügyi alapelveket és követelményeket, részt vesz a szakmai irányelvek előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ezek mellett úgynevezett kockázatelemzési tevékenységet végez, közreműködik a betegbiztonsági, illetve egészségügyi ellátási problémák kivizsgálásában, s jelzi – szükség szerint megoldási javaslattal – az ellátás szakmai minőségét és a betegbiztonságot érintő problémákat, beavatkozást igénylő ügyeket a GYEMSZI-nek. A minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető eseti feladatairól jelentést, állandó feladatairól évente beszámolót készít.
A helyszíni minőségértékelés során a minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető és a GYEMSZI közreműködő kormánytisztviselője – az adatvédelmi jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével – jogosult a berendezéseket, műszereket és más tárgyi eszközöket, valamint a betegellátási és munkafolyamatokat megtekinteni és megvizsgálni, továbbá az egészségügyi ellátásban közreműködő valamennyi dolgozótól és a betegektől akár szóban, akár írásban kérhet adatot, felvilágosítást, illetve tehet fel nekik kérdéseket.
Ha a minőségügyi szakfőorvos, illetve szakterületi vezető feladatainak ellátása során a betegbiztonságot vagy az ellátás szakmai minőségét súlyosan veszélyeztető gyakorlatot vagy hiányosságot észlel, köteles azt közvetlenül jelezni a GYEMSZI-nek – olvasható a rendelettervezetben.
