Több száz koldust szabadított meg rabságából a rendőrség a Hádész elnevezésű akcióban. A fedőnév az áldozatok pokoli életkörülményeire utalt – számolt be az észak-olasz nagyvárosok utcáit uraló koldusmaffia elleni hatósági fellépésről a Corriere della Sera milánói napilap. Egy éven át tartották megfigyelés alatt a járdákon, utcasarkokon, közlekedési lámpáknál kéregető külföldieket. Az olasz sajtóban „alamizsna-rabszolgának” nevezett koldusok, többségükben testi fogyatékosok, reggeltől estig, akár napi 10-12 órát is dolgoztak esőben, hidegben egyaránt, bevételüket „gazdáik” óránként begyűjtötték. A koldusok szálláshelye külvárosi barakktelepen volt, ahol a földön aludtak, enni sem mindig kaptak.
Világszerte küzdenek a „rabszolgaság” ellen
A Fehér Ház új rendeleteket hozott, amelyek tovább erősítik az emberkereskedelem elleni harc előírásait az állami megrendelések esetében, a tilalmak egyaránt érvényesek a szövetségi szállítókra és alvállalkozókra, és ezeket kiterjesztik nagyobb, nemzetközi szerződő partnerekre is.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb tanulmánya szerint világszerte csaknem 21 millió áldozata van a kényszermunkának, jelenleg ezer emberből három kényszermunkát végez.
Milánóban tizenkét rabszolgatartót tartóztattak le, Torinóban négyet, román állampolgárságú romákat és törököket. „Bűnszervezethez kevésnek tűnnek, de széles és jól működő hálózatot irányítottak” – közölte az illetékes ügyész, aki szerint a „rabszolgatartók a legelementárisabb emberséget sem tanúsították kizsákmányolt honfitársaik iránt”.
Veréssel kényszerítették munkára a rabszolgákat
A milánói és torinói utcákon koldulókat a fekete-tengeri Konstancából hozták furgonnal. Egy 31 éves, fél testére bénaságban szenvedő nőt rokonaitól vásárolták meg kétezer euróért. Egy 51 éves férfi magától csatlakozott, állásígérettel hitegették. Ahogy megérkeztek Olaszországba, útlevelüket elvették és veréssel kényszerítették őket munkára. Naponta legalább 35 eurót kellett összekoldulniuk, ha nem voltak rá képesek, lopniuk kellett.
A rendőrség szerint a koldusmaffia csoportjai szabályosan felosztották egymás között az olasz városokat. A milánói koldusokat kézben tartó Ibram Saba néhány év alatt egymillió eurót keresett a „rabszolgáival”, s Konstanca mellett épített magának belőle villát – tudta meg a Corriere della Sera.
Magyarokat is érint az emberkereskedelem
A Magyar Nemzet augusztusban arról számolt be, hogy a vietnami ruhakereskedők általában bejelentés nélkül, éhbérért foglalkoztatják magyar alkalmazottaikat a hagyományos piacokon. A munkanélküliség elöl menekülő eladók helyzetét kihasználó ázsiai vállalkozóknak manapság teljhatalmuk van a kereskedelem e zárt világában.
222 millió dollárjába (csaknem 51 milliárd forintjába) kerülhettek tavaly Kanadának a „színlelt” magyar menekültek. A kanadai szövetségi és a tartományi kormányzatok munkájának összehangolására szakosodott CICS közleményében rámutatott, hogy a menedékkérelmet megszigorító, júniusban elfogadott, úgynevezett C-31-es törvény célja éppen a „színlelt” menekültek által okozott költségek csökkentése. A szigorításra egyebek közt a Torontóban működő emberkereskedő hálózat miatt volt szükség, ahol a banda tagjai hamiltoni családi vállalkozásukban illegálisan bevándorolt magyarországi romákat foglalkoztattak.
