Az intergroup strassburgi ülésén elfogadott állásfoglalás felszólítja a román hatóságokat az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását célzó restitúciós folyamat továbbvitelére, összhangban Románia uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségeivel.
„A közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása kulcsfontosságú a Romániában élő magyar nemzeti közösség identitásának, kultúrájának és nyelvének megőrzéséhez. A visszaszolgáltatott ingatlanokban kiépített intézményi hálózat az erdélyi magyarság megmaradásának alapja – hangsúlyozta Tabajdi, aki szerint nem engedhető meg, hogy megakadjon az amúgy is vontatottan haladó visszaszolgáltatási folyamat. – Románia 2007-es csatlakozása előtt az Európai Parlament számos alkalommal felszólította a román hatóságokat a rendszerváltás óta húzódó eljárások felgyorsítására. Sajnálatos módon a folyamat a mai napig nem zárult le.”
Az ügyben született bírósági ítéletről a magyar szocialista politikus úgy vélekedett, hogy az ügy előzményeit ismerve a döntés megkérdőjelezhető. Reményét fejezte ki, hogy a másodfokon eljáró bírói testület korrigálja a döntést, kimondja az ingatlanok visszaszolgáltatásának törvényességét, és felmenti a vádlottakat. „Ez az ítélet veszélyes precedenst teremthet, és a restitúciós folyamat visszafordításával fenyeget. Ez megengedhetetlen lenne” – hangsúlyozta.
Megtorpanhat a visszaszolgáltatás
A frakcióközi munkacsoport állásfoglalása felhívja a figyelmet arra, hogy a Székely Mikó Kollégium ügye mozgósította a romániai magyar nemzeti közösség tagjait: e hó elsején Sepsiszentgyörgyön 30 ezer ember vonult a kollégium ügye miatt az utcára. „Megszerzett joguk elveszítése ellen tiltakoztak, azért, hogy ne államosítsák vissza az épületet, és munkájuk miatt ne sújtsa börtönbüntetés a restitúciós bizottság tagjait” – olvasható a munkacsoport állásfoglalásában.
A dokumentum szerint az eset a romániai törvényes visszaszolgáltatási folyamat megtorpanását jelenti, precedenst teremthet a meghiúsítására. Országszerte több száz olyan visszaszolgáltatott ingatlan van, amelyben oktatási intézmény működött, és ezek mind veszélybe kerülnének – figyelmeztetett a munkacsoport. „Mi, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport tagjai, az európai nemzeti etnikai és nyelvi kisebbségi közösségek képviselői, szolidaritást vállalunk a másfél milliós romániai magyar közösséggel, mely kiáll közösségi és egyházi tulajdona, valamint a munkájukat jóhiszeműen végző szakpolitikusai mellett” – szögezi le az állásfoglalás.
Nem csak kisebbségi kérdés
Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a munkacsoport korábbi társelnöke szerint a Romániáról most ősszel készülő európai bizottsági jelentésnek az igazságügyi helyzet elemzésekor ki kell térnie a Székely Mikó Kollégium és az egyházi restitúció ügyére.
A munkacsoport ülése után adott nyilatkozatában Gál Kinga hangsúlyozta: a kollégium visszaállamosításának ügye nem kizárólag egy nemzeti kisebbség jogait, illetve azok megsértését érintő kérdés, hanem a kisebbségijog-védelem kategóriáját meghaladva az általános jogbiztonság kérdéskörét érinti, a jogszabályokba vetett bizalmat kérdőjelezi meg Romániában. „Ezért az Európai Bizottságnak az általános jogbiztonság szemszögéből kell vizsgálnia a kérdést” – mondta a néppárti EP-képviselő. Kilátásba helyezte: az ügyben ismét az uniós javaslattevő-végrehajtó intézményhez – a szerződések őréhez – fog fordulni annak érdekében, hogy ősszel, amikor Románia schengeni csatlakozásához kapcsolódóan az igazságügy terén tett vállalások betartását vizsgálja majd az Európai Bizottság, akkor a jelentés tartalmazza a Székely Mikó Kollégium ügyét mint az egyházi javak visszaszolgáltatásaira tett ígéretet, illetve az általános jogbiztonság elvét megsértő esetet.
