Totális katasztrófa fenyeget Romániában

Hihetetlen mértékű az orvoselvándorlás Romániában, ami már a mindennapos működést fenyegeti.

Az idei évben eddig 1605 orvos hagyta el Romániát a kedvezőbb anyagi és karrierlehetőségek miatt – jelentette be az ország orvosi kollégiuma. Ez a szám az orvosi diplomával rendelkezők négy százalékát jelenti. Az alacsony fizetések és a rossz körülmények egyértelműen arra sarkallják az egészségügyben dolgozókat, hogy külföldön próbáljanak szerencsét – erről Vasile Astarastoaie, a kollégium vezetője beszélt.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a keleti szomszédunktól távozó orvosok száma, 2010-ben 1500, tavaly 2000 egészségügyi dolgozó indult nyugatra. Az agyelszívás egyértelműen a magas képzettséget igénylő ágazatokban a legerősebb, az aneszteziológusok, a sebészek, majd őket követően az urológusok, ortopéd- és gyerekorvosok a legkeresettebbek. A legvonzóbb célpontok közé Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság tartozik.

Utolsó helyen

Romániában jelenleg komoly méreteket öltött az orvoshiány, míg az EU-ban 1000 személyre 3,18, addig az országban 1,95 gyógyító jut. A kormányzat célja az egészségügyi szektor átalakítása, amely a forráshiány miatt egyre komolyabb problémákkal szembesül. A kórházak alulfinanszírozottak, a felszerelés nem megfelelő, kevés a modern eszköz. Ez a helyzet kiváló táptalajt ad az elvándorlásnak.

Egy fiatal orvos átlagosan 300 eurót keres havonta, egy jól képzett doktor Nagy-Britanniában ennek többszörösét is megkaphatja. Közvélemény-kutatások szerint az emberek 90 százaléka elégedetlen a közegészségügy helyzetével, sokan a gyenge menedzsmentet hibáztatják, 42 százalék szerint egyáltalán nem hatékony az ágazat finanszírozása. Az emberek azonban azt sem szeretnék, ha a kormányzat a privatizáció mellett tenné le a voksát.

A problémákat tetézi, hogy Bukarest 2011-ben a nemzeti össztermékének csupán 4,2 százalékát költötte egészségügyre, ami az EU-átlag fele. Nem meglepő, hogy a román egészségügyi rendszer az egyik legrosszabb Európában, aminek egyik kiváló mutatója, hogy az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index utolsó helyén található keleti szomszédunk.

Válságmenedzselés béremeléssel

Hazánkban sem rózsás a helyzet, ennek ellenére a Szócska Miklós vezette államtitkárság mindent megtesz a helyzet stabilizálása érdekében. Többek között múlt pénteken jelent meg az alapellátás alapfinanszírozásának megemeléséről szóló rendelet. A kormány döntése értelmében novembertől 14 százalékkal emelkedik a háziorvosok, a védőnők és a fogászati ellátások díjazása.

Szócska azt is elismerte, hogy válságmenedzselést folytatnak, de mindeközben nem egyszerűen a működőképesség fenntartását érték el, hanem tíz év után bért is emeltek. Megjegyezte: az egészségügy többletforrással van beállítva a költségvetésben. Az egészségügyi államtitkár korábban kifejtette, hogy a jövedéki adóból finanszírozzák az egészségügyi béremelést jövőre.

A 2012. augusztus 1-jén életbe lépett egészségügyi béremelés 86 ezer embert érint. Ebből 16 520-an dolgoznak a járó- és fekvőbeteg-ellátásban, 67 ezren szakdolgozóként, s ide tartozik 1380 biológus, gyógyszerész, kémikus is.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke üdvözölte, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozók bérét is emelik a jövőben. Papp Magor szerint az egészségügyi dolgozók bérrendezése paradigmaváltás kezdetét jelentheti.