Vagyonokba kerültek a „színlelt” magyar menekültek

Kettőszázhuszonkét millió dollárjába (csaknem 51 milliárd forintjába) kerülhettek tavaly Kanadának a "színlelt" magyar menekültek.

A kanadai szövetségi és a tartományi kormányzatok munkájának összehangolására szakosodott CICS közleményében rámutatott, hogy a menedékkérelmet megszigorító, júniusban elfogadott, úgynevezett C-31-es törvény célja éppen a „színlelt” menekültek által okozott költségek csökkentése. A kanadai határőrizet becslése szerint minden olyan menedékkérő, akinek a folyamodványát a kanadai bevándorlási és menekültügyi bizottság arra hivatkozva utasítja el, hogy az üldöztetés ténye nem bizonyított, vagy nem jelenik meg az eljárásban előírt meghallgatás során, 50 ezer dollárjába (csaknem 11,5 millió forintjába) kerül a kanadai kormánynak.

A kanadai szövetségi kormány kész megfontolni, hogy őrizetbe vegyék a roma menedékkérőket, amennyiben a legutóbbi intézkedésekkel nem sikerül korlátozni a menedékkérők számát – derül ki a The Canadian Press független hír- és sajtóügynökség birtokába került dokumentumokból, amelyeket több kanadai médium is ismertetett honlapján.

Több olyan esettel találkoztak a kanadai bevándorlási hivatal, a határőrség és a bevándorlási és menekültügyi tanács munkatársai az utóbbi években, amikor a bevándorlók jogi képviselői szakmailag és etikailag is megkérdőjelezhető módon jártak el – írta korábban a Magyar Nemzet.

A legtöbb menekültstátust kérő Magyarországról érkezik Kanadába. Számuk 2011-ben 4442 fő volt. A CICS szerint tavaly „gyakorlatilag minden magyarországi menedékkérőt elutasítottak, ám mielőtt ügyüket lezárták, és őket kitoloncolták volna, a kanadai kormány által a számukra biztosított jóléti és egészségügyi juttatások értéke – a sikertelen menedékkérőkre vonatkozó fejenkénti 50 ezer dolláros becslés alapján – meghaladhatta a 222 millió dollárt.”

40 százalék Miskolcról érkezik

A CICS közleménye szerint a legtöbb Magyarországról érkezett menedékkérő roma, s 40 százalékuk Miskolcról érkezett. A kanadai határőrizet úgy tudja, hogy ebben a városban összpontosul „az a nagy léptékű és szervezett erőfeszítés, amely Kanadába küldi az embereket menekültstátust kérni”.

Magyarországot felkerül a biztonságos országok listájára

A közlemény emlékeztetett arra, hogy a C-31-es törvény alapján az állampolgársági és bevándorlásügyi minisztérium össze fogja állítani azoknak a biztonságosnak tekinthető demokratikus országoknak a listáját, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat. Az ezekből az államokból érkezettek menedékkérelmét az illetékes kanadai hatóság az eddig jellemző 1000 helyett 45 nap alatt fogja elutasítani, az érintettet pedig kitoloncolni.

„Ez lehetővé teszi Kanada számára, hogy Magyarországot felvegye a biztonságos országok listájára, és felgyorsítsa az ebből az országból érkezett menekültstátus-kérelmek feldolgozását” – fogalmazott a CICS közleménye. A kommüniké egyúttal rámutatott, hogy a C-31-es törvény megszüntette azt a menedékesek számára biztosított, ingyenes gyógyszerészeti, szemészeti és fogászati ellátást, amilyenhez fogható a kanadai állampolgárokat a saját Medicare egészségbiztosítási rendszerükön keresztül sem illethet meg.

Emberkereskedelem

Torontóban egy emberkereskedő hálózat újabb tagjait vették őrizetbe a közelmúltban, akik hamiltoni családi vállalkozásuknál illegálisan bevándorolt magyarországi romákat foglalkoztattak. A banda egyik vezetője hónapokkal azelőtt távozott Kanadába, hogy társtettesként folytatólagosan elkövetett zsarolás és csalás miatt elmarasztalták Veszprémben. Karádi Ferenc az azóta Kanadából kitoloncolt élettársával és testvérével éveken át tartott rettegésben pápai vállalkozókat. A férfit Kanadában februárban 6 év szabadságvesztéssel sújtották.

Az áldozatok felhajtóját május elején ítélték el. Mint arról korábban beszámoltunk, a banda egy bérgyilkost is felfogadott, hogy megölesse Kanadába csábított áldozatait, valamint két rendőrt és az ügyben eljáró ügyészt.