Obama, aki ígéretéhez híven agresszív és energikus vitapartnernek mutatkozott, és a CNN-ORC villámfelmérés szerint 46-39 százalék arányban meg is nyerte a szópárbajt, azt állította, hogy ellenfele ahhoz a republikánus gazdaságpolitikához kíván visszatérni, amely egyszer már pénzügyi válságba sodorta Amerikát. Elmondta, kihívójának gazdasági programja – beleértve a javasolt adóreformot – a gazdagokat preferálja a középosztállyal szemben.
Romney kisebb döccenőkkel ugyan, de hozta az első vita során nyújtott határozott és kiegyensúlyozott teljesítményét. Alapvetően azzal vádolta riválisát, hogy az nem teljesítette négy évvel ezelőtti választási ígéreteit, és hogy nem tudta beindítani az amerikai gazdaság növekedését. Romney azt állította önmagáról, hogy a magánszektorban szerzett tapasztalatai alapján képes lenne e növekedés beindítására.
Valóban terrorcselekménynek minősítette Obama?
A legélesebb összecsapás a bengázi amerikai konzulátus elleni terrortámadás ügyében alakult ki. Romney szerint a tragédia oka az Obama-kormány közel-keleti politikájának kudarca. Obama a bengázi támadás elkövetőinek felelősségre vonását ígérte, és visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint kormányának bármely tagja is félre kívánta volna vezetni a közvéleményt. A másfél órás vita legdrámaibb pillanata az volt, amikor Mitt Romney, aki bírálta a kormánynak az incidenssel kapcsolatos kommunikációját, megkérdőjelezte, hogy Barack Obama a támadás másnapján a Fehér Ház Rózsakertjében valóban „terrorcselekménynek” minősítette-e a történteket.
A republikánus elnökjelölt csak akkor hagyott fel a kétkedéssel, amikor a moderátor, Cindy Crawley is megerősítette, hogy a „terrorcselekmény” kifejezés valóban elhangzott, ahogy azt az elnök állította. (A beszédnek a Fehér Ház által kiadott hivatalos szövege szerint az elnök kijelentette: „egyetlen terrorcselekmény sem ingatja meg soha ennek a nemzetnek az eltökéltségét”.)
Obama: Romney kevesebb adót fizet
A polémia során mindkét politikus az amerikai középosztály és a kisvállalkozók védelmezőjeként tüntette fel magát. Obama ugyanakkor felrótta ellenfelének, hogy az átlagosnál jóval kevesebb adót fizet, és hogy cégei Kínában fektetnek be. Romney azzal vágott vissza, hogy az elnök nyugdíj-befektetési csomagjában is vannak kínai papírok.
A két jelölt egymás szavába vágva vitatkozott az energiapolitikáról. Abban mindketten egyetértettek, hogy csökkenteni kell az Egyesült Államoknak az energiaimporttól való függőségét. Romney szerint ugyanakkor az elnök az elmúlt négy év során akadályozta a szénhidrogének kitermelését a szövetségi területeken, és meggátolta a Kanadából kiinduló Keystone kőolajvezeték megépítését. Obama a maga részéről amiatt hibáztatta riválisát, hogy az szerinte a nagy olajtársaságok akaratát képviseli, és nem fordít kellő figyelmet a megújulóenergia-forrásokra.
Obama számszakilag ismét megvalósíthatatlannak nevezte Romney adócsökkentési tervét, amely szerinte 10 év alatt 5 ezer milliárd dollárba kerülne, ami a katonai kiadások megnövelésével és egyéb bevételcsökkenésekkel együtt összesen 7-8 ezer milliárddal terhelné meg az államkasszát. Romney újból cáfolta azt az állítást, amely szerint gazdasági programja megvalósíthatatlan lenne. Hangsúlyozta, hogy üzletemberként, az olimpiai játékok fő szervezőjeként és kormányzóként is hozott már egyenesbe büdzséket. A vitában, amelyben a kérdezők a Gallup közvélemény-kutató intézet által kiválasztott, még el nem kötelezett választók voltak, szó esett egyebek mellett a nők helyzetéről, a bevándorláspolitikáról is.
CNN: Obama nyerte a vitát
A CNN és az ORC közvélemény-kutató intézet közös villámfelmérése szerint az elnök 46-39 százalék arányban bizonyult jobbnak republikánus kihívójánál, Mitt Romney-nál. A CBS News pedig arra az eredményre jutott, hogy az amerikaiak 37 százaléka Obamában, 30 százaléka Romney-ban látta a győztest, 33 százalékuk szerint pedig döntetlenre végződött a két elnökjelölt közötti második menet. A CNN és az ORC által megkérdezettek 73 százaléka szerint Obama jobban szerepelt a vártnál, és csak a 37 százalékuk állította ugyanezt a volt massachusettsi kormányzóról.
Az első, október 3-i vitából a felmérések és az elemzések túlnyomó többsége szerint Romney került ki győztesen. A CNN–ORC-jelentés szerint akkor a nézők 67 százaléka szerint Romney győzött és csak 25 százalékuk gondolta Obamát jobbnak.
„A riválisok puszta ököllel érkeztek a visszavágóra” – írta a The New York Times, amely szerint a két vetélytárs között az elnöki tévéviták történetének egyik legintenzívebb összecsapása alakult ki, amely olykor a fizikai összetűzés határát súrolta. A lap szerint a polémia, amelyben Obama támadni kényszerült, Romney pedig nem hátrált meg, a bizonytalan szavazók egyre fogyatkozó rétegéért folyt.
Romney közelebb a célhoz
Ismert, a Reuters megbízásából az Ipsos közvélemény-kutató intézet által elvégzett felmérés szerint 3 százalékpontra növelte előnyét Mitt Romney amerikai republikánus párti elnökjelölt Barack Obama elnökkel szemben. A november 6-i elnökválasztás előtt Romney népszerűsége 47, míg a demokrata párti Obamáé 44 százalékos.
A Pew kutatóintézet nemrég nyilvánosságra hozott adatai szerint Romney négy százalékpontos vezetésre tett szert. A Pew szeptember közepén még 8 százalékpontos vezetést mért Obamánál a valószínű szavazók körében, de mostanra az állás 49-45 százalékra módosult Romney javára. Ennél a közvélemény-kutatónál a volt massachusettsi kormányzó még sohasem vezetett ekkora arányban, amit elemzők szerint még az első elnökjelölti tévévitán bemutatott remek szereplésével érdemelt ki.
Ismét négy év kellene Obamából
Obama politikájának igazolását látja abban, hogy 0,3 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta az Egyesült Államokban. A RealClearPolitics szerint a jelenlegi elnök országos szinten már csak 1,4 százalékponttal vezet. A demokraták választási programja szerint egyébként Amerika jobb helyzetben van, mint egy éve. A gazdaság ugyan lassan, de gyarapodik, az új egészségügyi törvénnyel milliók életszínvonala emelkedett meg, az al-Kaida pedig gyengébb, mint valaha – az ország kimászott a gödörből, állítja a hétfőn közreadott platform. Ahhoz azonban, hogy a munka gyümölcse be is érhessen – ez pedig a jelenlegi helyzetben létkérdés –, újabb négy évre van szükség Obama vezetése alatt – szögezi le a program.
