A miniszterhelyettes azt hangoztatta, hogy Kína barátságban akar élni minden országgal, beleértve Japánt is, a békés fejlődés útját követi, de elveit nem adhatja fel. Ez azt jelenti, hogy „amennyiben bárki a szuverenitást érintő kérdésben Kínát próbára teszi, az országnak nem lesz más választása, mint hogy arra erőteljes választ adjon”.
Csang azt mondta, a japán kormány szeptember 10-i bejelentésével, miszerint „megvásárolta” a Tiaojü (Diaoyu)-szigeteket, súlyosan megsértette Kína területi szuverenitását. „Japánnak nincs joga megvásárolni vagy eladni Kína területét, a Tiaojü-szigetek egyetlen hüvelyknyi darabkáját vagy róla bármit” – hangsúlyozta.
Sokfelé kihat a szigetvita
Tajvan és Dél-Korea autó-, illetve elektromosberendezés-gyártó, valamint turizmus iparága is profitálhat rövid távon a japán–kínai szigetvitából. Eközben a japán autógyártók kénytelenek visszafogni termelésüket.
Magyarországon is érezteti hatását a fellángoló ellentét. Szeptember végén 150-200-an vonultak a budapesti japán nagykövetség elé. Másnap Pekingben japán–kínai egyeztetés volt külügyminiszter-helyettesi szinten, a japán és a tajvani parti őrség pedig vízágyúkkal támadta egymást.
Több száz éves dokumentumokkal, japán készítésű térképpel, tudósok szakvéleményével és a vezetés által kiadott fehér könyvvel igyekszik bizonyítani Kína, hogy a vitatott Szenkaku- (Tiaojü-) szigetek a fennhatósága alá tartoznak.
Amit a japán jobboldali erők szerettek volna elérni, azt a japán kormány megvalósította – jegyezte meg a külügyi illetékes, kijelentve, hogy a japán jobboldali erők veszélyes politikája sodorta korábban Ázsiát egy hatalmas katasztrófába. Szerinte „ha ezeket az erőket nem állítják meg, hanem eszközként használják őket, ismét veszélyes útra vezethetik az országot”.
Fel kell számolni az illúziókat
Kína sürgette Japánt, hogy pontosan mérje fel a helyzetet, számolja fel illúzióit, nézzen szembe a realitásokkal – mondta Csang. Hozzátette, Peking nem szeretné, ha ellenőrizhetetlen helyzet állna elő, de ha mégis megtörténne, azt nem a kínai fél fogja előidézni.
A Global Times című, angol nyelvű napilap szombati kommentárja közvetlenül reagált arra a pénteken Japánban megjelent hírre, miszerint a szigetország 5,3 milliárd dollár értékben járőrhajók és rendkívüli időjárási körülmények között használható helikopterek beszerzésére készül. A lap úgy véli, hogy ezzel a tengeri konfrontáció veszélye megnő.
„De Kína nem ijed meg. (...) Ha a két ország a szigetügy miatt fizikai összeütközésre kényszerül, Japán vesztésre van ítélve” – írta a kormányközeli újság. A szerző úgy foglalt állást: azzal, hogy a kínai őrhajók a szigetekhez tartozó 12 tengeri mérföldes tengerparti övezetbe is behatoltak, a valóságban is kérdésessé tették a terület feletti „japán ellenőrzés” tényét. A lap szerint ha japánok szállnak partra sziget területén, a kínai hatóságok el fogják fogni a „kínai területre illegálisan behatolókat”.
Elhalasztják a hadgyakorlatot
Elhalasztják a Kelet-kínai-tengeren tervezett japán–amerikai hadgyakorlatot Tokió döntésének értelmében, hogy elkerüljék a szigetvita miatt elmérgesedett japán–kínai kapcsolatok további romlását – jelentette az NHK japán tévécsatorna szombaton.
Az eredeti tervek szerint távol eső délnyugati szigetek megvédését, illetve megtámadott szigetek visszafoglalását gyakorolták volna november elején az Okinavától 50 kilométerre nyugatra elhelyezkedő Iriszuna szigetén a Japán Önvédelmi Haderő és a szigetországban állomásozó amerikai csapatok.
Japán sajtóértesülések szerint a hadgyakorlat lemondásáról a miniszterelnöki hivatal döntött. A japán–kínai feszültség mellett állítólag az Okinaván állomásozó amerikai csapatokkal szembeni lakossági ellenérzések is hozzájárultak a döntéshez, miután a szigeten a múlt héten nemi erőszak gyanújával vettek őrizetbe két amerikai katonát.
A kínai külügyminisztérium csütörtökön hevesen tiltakozott a hadgyakorlat terve miatt. Peking szerint a „régión kívüli országgal” gyakorlatozó Japán fokozódó tengeri járőrtevékenysége „Kína ellen irányul, sérti Kína szuverenitását és biztonságát, és a két ország közötti problémák forrásává vált”.
