„Kína és Japán a világ második és harmadik legnagyobb gazdasága, kölcsönös gazdasági függésünk pedig egyre mélyül. Ha kapcsolataink megromlanak, különösen a gazdasági kapcsolatok, azzal ( ) mindkét ország veszíteni fog” – mondta. A szigetvita miatt számos japán vállalkozást megtámadtak tüntetők Kínában, ezért több közülük ideiglenes gyárbezárásra kényszerült. Az ellenséges hangulat miatt a szigetország autógyártóinak kínai értékesítése jelentősen megcsappant, emiatt a Toyota, a Nissan és a Honda nagyjából felére csökkentette kínai termelését. A viszályt a turisztikai szektor is megsínylette, a japán légitársaságok sorra mondják le kínai járataikat. Korábban a két ország egymás legjelentősebb turisztikai partnere volt.
Egyes iparágakat már befolyásolt a szigetvita, tárgyalni kell, hogy ne legyen még nagyobb hatása a kapcsolatokra – közölte Noda. A politikai feszültség miatt a kínai pénzügyminiszter és a jegybankelnök távolmaradt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tokiói közgyűlésétől. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója csütörtökön úgy fogalmazott: a két kínai tisztviselő „sokat veszített” az ülés kihagyásával.
Stratégiai partnerek
Kína Japán legjelentősebb, Japán pedig Kína harmadik legfőbb kereskedelmi partnere (az EU és az Egyesült Államok után), a kettejük közötti éves forgalom értéke tavaly meghaladta a 342 milliárd dollárt. A szigetország egyúttal Kína legfőbb külföldi befektetője.
A Kelet-kínai-tengeren található, Japánban Szenkaku, Kínában Tiaojü (Diaoyu) néven ismert szigetek hovatartozásával kapcsolatos vita azután mérgesedett el, hogy a japán állam megvásárolta a terület egy részét egy magántulajdonostól. Ez Peking heves diplomáciai tiltakozását és Kína-szerte erőszakos Japán-ellenes tüntetéseket váltott ki. Kína területe integráns részének tartja az 1895 óta Japán fennhatósága alatt álló szigeteket.
